Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Helyreállítások - Kaba Melinda: Az aquincumi Thermae maiores feltárása (1778-1984)

37 Nagy T. 1973. 116.; Kaba 1984. 183. 38 Kuzsinszky Bálint: Aquincum műemlékei. Bp. 1924. 31.; Szilágyi 1956. 24.; Nagy T. 1973. 116.; Nagy 1942. 528. 39 Szirmai 1976. 91. 40 Vitruvius: Tíz könyv az építészetről, (ford. Gulyás Dénes) Bp. 1988. 161. 41 Merten 1983. 63. 42 Martialis: Epigr. VI.42.16. 43 Merten 1983. 59. 44 Meusel 1960. 114. 45 Merten 1983. 82. 46 Seneca: Epist. 56.1—3. 47 CIL XI. 270. 48 Lex Metalli Vipascensis CIL EL Suppl. 5181. 49 Cod.Theod. 15. 1. 26. 50 Meusel 1960. 57. 51 Kádár Zoltán: Gyógyító istenségek tisztelete Pannoniában, topográfiai adatok tükrében. Orvostörténeti Közlemények XXVTI (1981) 72. 52 Korbuly György: Aquincum orvosi emlékei. Bp. 1934. 44. 53 Szilágyi 1956. 59. 54 Meusel 1960. 138. 55 S.Grünauer: Thermen und öffentlicher Badebetrieb.(Der altsprachliche Untenricht.20.3) 1977. 57. 56 Galenus: De Methodo Med. XI. 15. 57 E.Brödner: Die römischen Thermen und das antike Badewesen. 1983. 94. 58 Póczy Klára: Aquincum első aquaeductusa. Archaeologiai Értesítő 99 (1972) 16. 59 Kaba Melinda: Rég. Füz. Ser. 1. No.29. (1976) 35. 60 Kaba Melinda: Az aquincumi aquaeductus pilléreinek 1975. évi kutatása. Budapest Régiségei XXIV (1976) 225. 61 Az eredeti út tervét az ásatás eredményei után Topái József a FÖMTERV főmérnöke áttervezte. Készséges és lelkes munkáját itt is megköszönjük. 62 A pillérek rekonstrukciójának és konzerválásának terveit Hajnóczi Gyula építészmérnök készítette. 63 Wellner István: Az aquincumi katonaváros nyugat-keleti irányú vízvezeték rendszere. Budapest Régiségei X

XTfT (1973) 179. 64 Hajnóczi 1974. 64. 65 Hajnóczi J- Gyula: Pannónia római romjai. Bp. 1987. 123.,157. 66 Hajnóczi Gyula professzor észrevételét ez úton is köszönöm. 67 Az általunk 3. 4. és 5. számmal jelzett helyiségek nyugati részét Szirmai Krisztina tárta fel 1973-ban, amikor a Flórián Áruház alapozási munkáinál végzett leletmentést. (Rég. Füz. Ser. 1. No.27. (1974) 31) 68 Ezt a medencét Szirmai Krisztina részben feltárta 1977ben, amikor korábbi kutatásainak kiegészítése céljából itt végzett leletmentést, akkor még nem tudva, hogy a medence a thermae maiores része. (Rég. Füz. Ser. 1. No.31. (1978) 36-37.) 69 Nagy Lajos: Az óbudai ókeresztény cella trichora a Raktár utcában. Bp. 1931. 239.; Szilágyi 1933. 46. 70 Itt külön kiemeljük a régészeti feltárásokat végző nyugdíjas bányászbrigád szakszerű és lelkes munkáját. 71 Szilágyi 1933. VIEL tábla 103. - B. Lőrincz: Die Stempelziegel von Gorsium-herculia. Alba Regia XV (1976) 178. 72 Ez úton is köszönetet mondunk dr. Dalmy Tibor miniszteri biztosnak, aki a munkák során minden régészeti probléma megoldásában messzemenően segített és Bandii Katalin mérnöknek, aki az elkészült kiviteli tervek áttervezéseinél végzett fáradtságos és gyors munkát. 73 Szirmai Krisztina: Az aquincumi 2—3. századi légióstábor praetenturája. Budapest Régiségei, XXV (1984) 146. 74 A habarcsból mintát vettünk, megvizsgálására felkértük Zádor Mihály professzor urat. 75 Az ásatásoknál közreműködtek: Kocsis László, KovácsBorosi Ágnes, Madarassy Orsolya, Németh Margit, dr. Szentléleky Tihamér, dr. Szirmai Krisztina, dr. Topái Judit régészek, Debiczky Katalin egyetemi hallgató és Héjjas Pál mérnök. A geodéziai felméréseket a Műszaki Egyetem Geodéziai Tanszékének mérnökei készítették, az alaprajzi összeszerkesztés Héjjas Pál mérnök munkája. 76 A romok műemlékvédelmével kapcsolatos feladatok három csoportjában „kiegészítések a rom értelmezése érdekében" gondolatot részletesen kifejti Horler Miklós: Romok műemlékvédelmének módszerei. Műemlékvédelem VTEL, (1964) 1-24. 77 W. Heinz: Römische Thermae Badewesen und Badeluxus im Römischen Reich. München. 1983. 105. 78 B. Böttger: Die römischen Thermen in Varna. Das Alterum. 1977, 28.; P. Georgiev: Architectural and archaeological problems of the Roman Thermae of Odessos. Ancient Bulgaria. 1983. Nottingham. 155. 79 M. F. Squarciapino: Leptis Magna. Basel. 1966. 92. 80 D.Krencker-E.Krüger-H.Lehmann-H.Wachtler: Die Trierer Kaiserthermen. /Trierer Grabungen und Forschungen Bd. 1. (1929) 241. 81 Póczy K. - Németh M. - Szirmai K. — Kocsis L.: Das Legionslager von Aquincum. Studien zu den Militärgrenzen Roms III. 13. Internationaler Limeskongress. Aalen (1983) Stuttgart. 1986. 398. 82 E. Tóth — G. Vékony: Beiträge zu Pannoniens Geschichte im Zeitalter des Vespasianus. Acta.Arch.Hung. 22 (1970) 133-161.; Gábler Dénes: A dunai limes LI—ETI. századi történetének néhány kérdése. Archeológiai Értesítő 104 (1977) 150. 83 Németh M. - Kérdő K.: Zur Frage der Besatzung von Aquincum im 1. Jahrhundert. Studien zu den Militärgrenzen Roms ELI. 13. Internationaler Limeskongress. Aalen (1983) Stuttgart 1986. 384. 84 A korai Domitianus-kori legiotáborról még mindig keveset tudunk. A. Mócsy — D.Gabler: Alte und neue Probleme am Limes von Pannonién, 13. Internationaler Limeskongress. Aalen (1983) Stuttgart 1986. 372. 85 Zolnay László feltárása (Budapest Régiségei XXIÏT (1973) 265.). A légióstábor déli kapujára ld. Kocsis László jelentését: Budapest Régiségei XXV (1984) 496. 86 Nagy T.: Das zweite Lager der legio II. Adiutrix in Aquincum. 10. Limeskongress. Xanten 1975 360. 87 Szirmai 1976. 91—109. Ehhez a kérdéshez még ld. /. Wellner: Das Legionslager von Aquincum und die vermutete Principia. Alba Regia XVEEE (1980) 349-355. 13. 88 Kocsis László jelentése Budapest Régiségei XXV (1984) 465. 89 Nagy T. 1973. 115. 90 Kaba Melinda: Aesculapio ab Aquinco. Orvostörténeti Közlemények VEEE (1963) 47. 91 CIL EEL 10491. 92 Tekintettel arra, hogy az aquincumi Thermae maiores légiótábor fürdője volt, indokoltnak látszana a birodalom területén feltárt több tábor fürdőjével való összevetés. Miután azonban az eddig megismert tábori fürdők egyike sem mutat sem méretben, sem alaprajzában közvetlen kapcsolatot az a quincumi Thermae maioressel és mert Petrikovits tanulmányában (Die Innenbauten römischer Legionslager während der Prinzipatszeit. Opladen 1975. 28. ábra) több tábor esetében elemzi a fürdőket, ezért az