Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Helyreállítások - Kaba Melinda: Az aquincumi Thermae maiores feltárása (1778-1984)

123. kép. Lambaesis tábori iheima (Krencker 1929. 207.280) caustum padozat egyenletesen lesimított ter­razzőból készült. A hypocauslumokban vegyesen használlak tufából és andezitből faragott oszlopokat vagy téglából rakott pilléreket. A 35. számú suda­liőnál megfigyelhető, hogy az apszis részt lát­ták cl téglából készült pillérsorral. Miután a tégla az intenzív meleghatásra kedvezőbben vi­selkedik mint a kő, feltételezzük, hogy itt he­lyezték el a melegvizű kádat. A tetőszerkezeteknél alkalmazott antefixek több töredékét találtuk a törmelékrétegben, de felszínre került néhány jő állapotban lévő pél­dány is. A fali tubuláciő téglái oldalaikon nyílással kapcsolódtak a falakhoz (31. cs 35. sz. helyisegek). Jellegzetes építészeti részlet a palaestra fal­hoz simuló pilléreinek sorát a lábazatnál kö­rülölelő nagy méretű igen puha mészkőtöm­bökből faragott plasztikus tagozat, amely az exedránál több bemélyítelt nyílást is megőrzött. A konzerválás és rekonstrukció A fürdő felszínre került maradványait konzer­váltuk, egyes részeit kiegészítettük, de csak a helyiségek áttekinthető alaprajzának értelmez­hető mértékéig (122. kép). 16 Teljes rekonstruk­ciók, magas felfalazások sehol sem készültek. Ennek a munkának részleteit e kötet követ­kező tanulmánya tárgyalja. A ROMAI BIRODALOM FÜRDŐI A római birodalom területén feltárt több ezer fürdőmaradvány, alaprajzi és helyiségbeosztási sajátosságaik tekintetében, kél nagy csoportra osztható: a Traianusig felépült fürdők és a Hadrianus kori fürdők csoportjára. Traianus korával nagyjából lezárult az a fej­lődési folyamat, mely a fürdők kialakulásától kezdve alapvelő változásokat hozott létre a für­dőarchitektúrában. Azokat az építészeti meg­oldásokat, amelyeket ezek a Traianus-kori für­dők létrehoztak, Hadrianus korában csak a mé­retek szárnyalták túl, de már nem sok újat nyújtottak. Közismert, hogy a tengert különö­sen szerető Hadrianus császár korában a fürdő kultusz és ezzel együtt a thermák építése is nagyobb lendületet kapott, de ezeken mind fel­ismerhetők a Traianus-kori megoldások befo­lyása. Közismert, hogy a római kori fürdőépüle­tek megjelenési formája betartotta ugyan a klasszikus helyiségbeosztásokat, a Vilruviusi szövegben talált utalások szinte valamennyi részlete felfedezhető az egyes megoldásoknál, de a végső, harmonikus egységben megvalósu­ló kép topográfiai és geológiai helyzetüktől és még sok más tényezőtől függően más és más. Az ásatások publikációiból megismert szá­mos fürdőalaprajz őriz az aquincumi Thermae Maioreshez hasonlítható építészeti részletet, de leginkább Lambaesis, Odessos, Leptis Magna és Augusta Treverorum (Barbara therma) für­dőivel hasonlítható össze. Lambaesis 11 thermajának fürdőtermei a szimmetriatengely két oldalán, szabályos elosz­tásban sorakoznak, melyeket északon egy négy­zetes alaprajzú palaestra falhoz simuló oszlo­pokkal konstruált architektúrája zár ( 123. kép). A kompozíció rendszere az aquincumi Ther­mae maiorcs-ével közeli rokonságot mutat. Az utóbbi évtizedekben került felszínre a várnai Odessos thermája 78 , melynek építésze­ti részletei sokban közösek az aquincumival

Next

/
Thumbnails
Contents