Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Helyreállítások - Kaba Melinda: Az aquincumi Thermae maiores feltárása (1778-1984)

114. kép. Az egymás mellé épüli 24. számú h ideg vizes medence és a 30. számú sudatio 115. kép. A 24. számú hidegvizes medence és a 30. számú sudatio alapozása 24. számú medence A patkóalakú hidegvizes medence később épült a 30. számú kerek sudatiohoz. Erre utal a déli fal, amely 1,25 méterről, 0,55 méterre keskenyedik, hogy „elférjen" a kerek alakú, 30. számú sudatio mellett. A medence alját törtkövekből erős kötőanyagba rakták, padozatát és falát 4 cm vastag terrazzóval burkolták. Erre hasított, csiszolt felületű kőlapokat helyeztek, melyet ismét terrazzóval burkoltak. A medence keleti végénél a padozatot újkori kút lemélyítésével törték át (114. kép). Mellette leástunk 1 méter mélységig, hypo-caustum nyomát nem találtuk, csak laza, kőlörmelékes feltöltést. A fal és padozat illeszkedésénél itt is, mint a fürdő legtöbb medencéjénél, megmaradt a negyedkörcikk alakú terrazzőból készült parii a tag. A medence keleten csatlakozik a korábbi periódushoz tartozó 25. számú medence északi falához. Ez utóbbi falat sajátságos technikai megoldással hozták egy síkba a későbbi fallal. A faltestre apró téglatöredékeket ágyaztak habarcsba, és erre simították a terrazzőt, kiegyenlítve a falsíknál mutatkozó kiugrás differenciáját. A fürdő nyugati szárnyát később ismét átalakították, melynek során megszüntették a 24. számú medencét is. Belsejét törmelékkel töltötték fel. A ráépült új helyiségnek már csak a délkeleti szöglete maradt meg. Ennek kutatására és a periódusok pontosabb szétválasztására nem volt lehetőségünk, mivel a terembe beleépült egy újkori pince, mellyel részben elbontották a római kori falakat. A készülő felüljárót tartó vasbeton pillér a 28. számú natatiot gyakorlatilag megsemmisítette volna. Megmentése érdekében áttervezték az eredeti konstrukciót, melynek eredményeképp a vasbeton pillérsor

72 a 24., 30., 3l-es számú helyiség nyugati oldalára és a 28. számú natatio keleti oldalára került. Az alapozás mélyítése előtt rövid időt kaptunk a régészeti kutatásra. Sikerült leásni a két helyiség falának alapozásáig. A 24. számú medence falának alja Af 101,17 méter, míg a 30. számú sudatio falának alja Af 101,65 méternél volt (115. kép). A 24. számú medence falába imbrexből építettek vízkivezető csatornát. 25. számú hidegviz.es medence A medence a fürdő első építési periódusához tartozik és a 18. számú frigidarium hidegvizes medencéje volt (111. kép), mely a keleten szimmetrikusan épített 26. számú medence megfelelője. Padozat szint Af 103,14 méteren volt. Az alapfalait csak részben sikerült feltárni, tekintettel arra, hogy a felüljáró szerelését biztosító vasbeton alapgerenda a kivitelezés utolsó napjáig fölötte állt, elbontása után pedig a sürgető határidő miatt régészeti kutatásra már nem nyílt lehetőség. 26. számú hidegvizes medence Ezt a medencét tárta fel 1930-ban Nagy Lajos és építették be később az elkészült Flórián tér 3. számú ház pincéjébe, múzeumként. A medence falai igen jó állapotban maradtak meg, a nagyméretű faragott kőlapokkal burkolt padozata teljesen épen került felszínre. Ez az egyetlen helyiség a fürdőben, ahol a felmenő