Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Helyreállítások - Kaba Melinda: Az aquincumi Thermae maiores feltárása (1778-1984)

hozzá, kutatási lehetőség hiányában. A bázisok alapozása Af 101,33 méteren készüli, a megmaradt magasság 2,20 méter. A palaestra nyugati 2,10 méter széles felét feltártuk. A fal a délnyugati saroknál hiányos volt, egy újkori kúl mélyítésekor szedték ki. A megtalált nyugati bejárat részben helyszínen maradi, részben kiszerkeszthető kapujának küszöbe 2,50 x 2,50 méter volt. Itt a küszöbön Attist ábrázoló átfaragott, relief töredéke feküdt, amely eredetileg sírkőnek készült. A palaestra keleti zárófalához 13 méter átmérőjű exedrát építettek. Ugyanazzal a puhamészkő lábazattal burkolták, amelyet a hosszanti falak mentén már megismertünk. Az exedra déli oldalán 2,50 x 2 méter széles bejáratot találtunk. A küszöbnyíláson feküdt a mészkőből faragott 2,40 x 0,50 x 0,30 méter méretű szemöldökkő. A délkeleti falszögletben 1,50 x 1,50 méteres lépcső alja maradt meg. A palaestra falazási technikája opus mistum, négy sor tégla és négy sor kváder. a falclckcl alkotó téglasori semilatercsekből (háromszög alakú téglákból) rakták. A palaestra megismert alaprajza és részleteinek méretei miatt, arra kell gondolnunk, hogy a Thermae maioresnek ez az épületrésze nem egyszerű palaestra volt, hanem basilica thermarum „nagyméretű oszlopos térség"

64

, mely a sportolási lehetőségen kívül különböző alkalmakkor alkalmas volt katonai parádék megrendezésérc is. A palaestra egykori konstrukcióját nem ismerjük teljesen. Nem tudjuk, hogy a két hosszanti oldalon feltárt és a falhoz simuló pilléreknek volt-e megfelelője a gyakorlótéren belül s ezekkel képezhetlek-e fedett oszlopcsarnokot. Sajnos a kivitelezési munkák ezen a területen az átlagosnál is gyorsabb ütemben zajlottak, és nem hagytak lehetőséget a régészeti ásatásra, csak a falak részbeni feltárására. Ugyancsak kérdéses a belső tér négy sarkához közel épített 1,80 x 1,80 méteres tömbök szerepe. A bázisnak haló építményeknél felmerült a gondolat, hogy talán a lépcsőfeljárók magjai lehetlek, melyek a felső traktushoz biztosítottak feljutást. A nézők lelátó helyét a nyugati oldalra építhették - Hajnóczi Gyula rekonstrukciós terve szerint

65 - s olt - feltűnő módon - a zárófalhoz nem kapcsollak belső lámpillérekct. Innen nemcsak kiválóan áttekinthető az egész küzdőtér, hanem a feltehetően dekoratív architektúrával hangsúlyosan kiemelt keleti exedrás lezárás is innen érvényesült a legjobban. 96. kép. A palaestra déli falának alapozása y7. kép. A palaestra északi falának puhamészkó'bő! faragott lábazala