Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Helyreállítások - Kaba Melinda: Az aquincumi Thermae maiores feltárása (1778-1984)
az oszlopok sűrűségét. A kőre két rétegben öntöttek terrazzól a harmadik réteg a mozaik. Ezek színes, vagy természetes kövek, néha különböző márvány féleségek. Vastagságuk nem haladja meg a digitust (cca. 2 cm). Ezeket a kis szemcséket, írja Schönvisner, erős kötőanyagba ágyazták. A padozat mozaikburkolata nagyon töredékes volt, több részlet levált az alapról, ezeket az egyetem gyűjteményébe helyezte el, „amíg lehelőség és pénz lesz az ásatás folytatására"! 23 Ami a helyszínen maradt az is eléggé sérült, mert a földműves kapájával „durván" dolgozott - állapítja meg Schönvisner. 24 Ebből a részletből mai napig őrzünk in situ állapotban mintegy egy négyzetméternyi felületet. A padozat többi részét még a római korban téglával egészítették ki. Schönvisner több feliratos és figurális faragott kőtöredéket is talált az ásatás lelke melletti villa Torcularia falába beépítve, vagy a földön heverve. Ezeket könyvében rajzban és részletes leírásban is ismerteti. Ezek közül ritka kompozíció a kép előterében fekvő Nympha, 25 mögötte széles víztükröt érzékeltető sűrű hullámvonalak mezőjében derékig elmerülő alakok. Ugyancsak rajz örökítette meg az ókori fürdő éleiét (94. kép). Több teremben ábrázolja a fürdőzőket. Látunk olajozol, tároló edényeket, bronz strigilist. A rajz Cameron publikációjában szereplő ábrázolás átvétele, mely feltehetően resaissance-kori elképzelés a római kori fürdőről. 26 A régészeti szenzáció híre eljutott a bécsi császári udvarba is. Mária Terézia értesülve az eredményekről rendeletileg intézkedelt a felszínre került emlékek „méltó" megőrzéséről és bemutatásáról. Tehát röviddel a feltárás után a helyiség fölé védőépületet emeltek, mely római kori műemlékvédelmünk első hazai állomása. 27 A régészeti kutatás Schönvisner által tervezett folytatása nem kevesebb, mint 152 évig, 1930-ig váratott magára. Ekkor épült a ma is álló Flórián tér 3. számú ház, melynek alapozási munkái kapcsán Nagy Lajos 28 feltárta az alaprajzunkon általunk 26. számmal jelzett hidegvizes medencét. Az épülő ház pinceterébe múzeumként építették be a korábbi Schönvisncr-félc teremmel együtt, Möller István professzor tervei szerint, így mindenki számára hozzáférhetővé vált mindkét helyiség. 29 A fürdőnkre vonatkozó fontos adatok kerüllek elő 1849-ben a Szentendrei úton lezajlott csatornázáskor. A földmunkák kapcsán feliratos kőre 30 bukkantak. A kő szövege a következő: „Thermas maiores leg(ionis) Il.adi (utricis), Claudianae, magno tempore intermissas et destilulas, retractatis porticibus aditibusque fprilus refici[t], exhiberi inde [incjepisse militib[us| [iussjit [prjidie kal(endas) Iuli(as), praeslidente e(gregio)] v(iro) Cleme(ntio) Silvi(o) et cura Aur(elii) Frontini praef(ecti) leg(ionis) eiusdem, Paterno II. el Mariniano co(n)s(ulibus)." Alföldi András feloldása szerint: 31 A Claudius császár nevét viselő, „segítő" melléknevű második légió melegfürdőit, melyek hosszú időn át használaton kívül voltak és el voltak hagyatva, az oszlopcsarnokok és bejáratok rendbehozásával újjáalakította előbb, majd elrendelte, hogy június 30-án kezdjék meg a katonák rendelkezésére bocsátani, a kiváló férfi rangcímű Clementius Silvius elöljárósága és Aurelius Frontinusnak, a nevezett legio praefectusparancsnokának felügyelete alatt, Paternus második és Marinianus konzulsága idején (i.sz. 268). Schönvisner 1778-ban közzétett megállapításai igazolást nyertek a kőbevésett sorokban. A fürdő katonai jellegét a leg.IL Adiutrix szerepeltelése bizonyítja, a méretekre utal a ,, Thermae maiores" elnevezés. Az a tény, hogy 268-ban szükségesnek és érdemesnek talállak kisebb átépítések eszközlését, némi tatarozást, hogy ismét eredeti rendeltetésének adják át. a katonaság számára, mutatja a fürdő közkedvelt voltát. Nagy Lajos 1930. évi kutatása után ismét eltelt 30 év amíg újból lehetőség adódott ásatásra. Ezúttal a szomszédos telken - a Flórián tér 5-7. sz. - tervezték a hatemeletes „Lottóház" megépítését. A fürdő ismert régészeti előzményeire tekintettel a Budapesti Történeti Múzeum kikötötte az előzeles kutatást. Ez a feltárás 1960-62 közölt a palaestra keleti exedrás lezárását hozta felszínre, feltehetően az apodyterium és a latrina helyiségek részleteivel. 32 . Az ásatás befejezése után - a jelentős eredményekre tekintettel - sikerült elérni, hogy az épülő ház alagsorát áttervezzék. Példamutató megoldás született. A hatemeletes lakóház déli traktusát hat vasbeton oszlop tartja, hogy a fürdő megmaradt részei az oszlopok közölt megtekinthetők legyenek. A lakóház udvara is szabadtéri múzeummá alakult át, itt a palaestra exedrás részlete osztozik a zöld pázsitos felületekkel. 33 Az átépítés kapcsán tataroztuk a már meglevő - 1932-ben készült - múzeumi részeket.
