Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén

45. kép. A zsámbéki templom főszentélyének délkeleti fala (rekonstrukció) Lux Géza nyomán rad mellett Váradhegyfokon uralkodásának vége felé. Kolostoraik, jövedelmeik és hazai kapcsolataik lehetővé tették, hogy segítsék a hazánkba települt keresztesek első építkezéseit. E segítséget annak alapján feltételezhetjük, mert palesztíniai prépostságaikat elsősorban az ott erős szervezettel, nagy jövedelemmel és erős várakkal bíró ispotályos keresztesek, lovagrendek segítették. A két rend közötti kapcsolatra más példák is utalnak. Prágában 1140-1182 között készült el a premontreiek vár közelében álló háromhajós, kereszthajós, feltételezhetően három félköríves szentéllyel záródó temploma. Hasonló alaprajzzal építették fel később, a XII. század utolsó negyedében a vár alatti területen a johanniták konventjük templomát. (A XII. század 80-as éveiben közös rendtartományt alkottak a cseh- és magyarországi johannita konventek.)

33 Az esztergomi székesegyház és a vár nagymérvű átépítésére az 1188-as nagy tűzvészt követően került sor. Mi most csak a sokszögletű, támpilléres szentéllyel kapcsolatban számolnánk be néhány kisebb, de — véleményünk szerint — fontos megfigyelésről. Műtörténetírásunk a középkori székesegyházat háromhajós, kereszthajó nélküli bazilikának határozta meg egy 1827-ből származó alaprajz nyomán, amelynek szentélye „egyéni megoldást mutat". A főhajó erősen kiugró, sokszög alakú szentély fej ben végződik. A mellékhajók kívülről egyenesen, belülről pedig félköríves mellékszentélyekkel záródnak.

34 Ha jól megfigyeljük a mellékszentélyek záródását, akkor a következőket láthatjuk. A mellékszentélyek nem egyenesen, hanem a sokszög (nyolcszög) két oldalával záródnak, tehát elvileg sokszögzáródásúak. A mellékszentélyek É-i, illetve D-i oldala mellett egy faltestet látunk körés ovális alaprajzú csigalépcsőkkel, amelyeken a tetőtérbe lehetett jutni. Ez az építészeti (szerkezeti) részlet lehetett az egyik oka annak, hogy a mellékszentéiyeket nem tudták igazi sokszögzáródásúvá alakítani. A másik ok viszont az lehetett, hogy meghagyták a régi szentélynek a mellékszentélyektől induló falrészleteit. Ez egyértelműen leolvasható a főszentély DNy-i támpillérének vonalában mutatkozó belső szögletnél, az új és a régi falrészlet csatlakozó pontjánál. A falsarkok közelében kialakított csigalépcsőknek hazánkban egyetlen párhuzama ismert csak, amely a lebontott kaplonyi (Szabolcs-Szatmár m.) monostor 1783-ban készült rajzán látható. A csiga46. kép. Keresztes és premontrei templomok alaprajzai. 1. Esztergom-Szentkirály (rekonstrukció), 2. Bény, 3. Jánoshida, 4. Ócsa, 5. Zsámbék