Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén

42. kép. Jánoshida, római katolikus templom. A déli kapu fejezete 43. kép. Jánoshida, római katolikus templom. A déli kapu lábazata A templom építését a rendtörténet 1196-ra teszi. A kisbényi templommal való összehasonlításnál a jánoshidai templom építészeti szerkezet tekintetében (a hajó tagolatlansága, Ny-i toronypár hiánya, előcsarnok (?) későbbi építése) fejletlenebbnek, korábbinak mutatkozott. Egy, a templomban előkerült domborműtöredék (Szt. László király (?) ) is az 1196. évi építési idő mellett szól. A rend hazai prépostságainak fíliális kapcsolatait több XIII. századi jegyzék rögzítette. Ebből és más történeti adatokból egy igen jelentős építészeti tevékenység rajzolódik ki a Zagyva mentén a XII. század utolsó évtizedeiben, amelynek fő szervezője és segítője Mikud fehérvári prépost, majd győri püspök (1 176—87) volt. Ezt az építészeti tevékenységet feltehetően egy rendi építőműhely végezte. Garáb, Hatvan, Jánoshida és Nagykökényes premontrei prépostságainak alapítása és nagyobb részüknek építése Jób váci püspök (1170—1185) — később esztergomi érsek — idejében, s az ő jóváhagyásával történt. Esztergomi érseksége idején folyt az esztergomi székesegyház és a királyi palota építése, valamint az egyházmegyéjéhez tartozó kisbényi premontrei prépostság alapítása, építése is (1 185—1203).

22 Az ácsai ref. templom, volt premontrei prépostság temploma háromhajós, kereszthajós és szentélyei a nyolcszög öt oldalával záródnak, sarkait és belső szögleteit a jánoshidai és kisbényi templomokhoz hasonlóan díszes fejezettel koronázott faloszlopok erősítik és tagolják. A tölcséres bélletű, félköríves záródású keskeny nyílású résablakok félköríves hevederíwel lezárt falmezőben helyezkednek el. A hevederív felett a díszes párkány már csúcsíves formát mutat. A kisbényi templommal egyezést mutat még a Ny-i toronypár és a kereszthajók oromfalának közepén eredetileg látható — ma az ott levő körablakok felett kb. 1 m-re, kívülről elfalazva - kereszt alakú nyílás. Mindhárom templom a kereszt szimbólumát rejti magában alaprajzában.

23 Az alapító személye és az alapítás ideje ismeretlen. A szakirodalomban felvetődött annak lehetősége, hogy királyi alapítás. Ezt a felfogást a hazai anyagban is kiemelkedő értékű építészeti alkotás színvonala is támogatja. A rendi katalógus szerint a prépostság 1234-ben már felépült. Egy Érddel kapcsolatos birtokeladásnál a prépost képviseletében jelen volt annak curialis comese. Ez arra utal, hogy a prépostságnak már kiépült gazdasági szervezete volt.

24 A Zagyva menti és csornai rendi építkezések, valamint a jánoshidai és kisbényi templomok között kimutatható jelentős hasonlóságok nyomán feltételezett premontrei építőszervezet fejlődéseként magyarázható az ócsai templom felépülése. A műhely fejlődését Boleszló váci püspök és Jób esztergomi érsek erőteljesen támogathatták. Az érsek személyén keresztül a műhely segítséget kaphatott az esztergomi építkezéseket végző „királyi" építőműhelytől. A királyi alapítás lehetőségével kapcsolatban feltételezhető, hogy Imre király Boleszló püspök és Jób érsek tanácsára határozta el az ócsai premontrei prépostság alapítását. A munkák Bereck püspöksége kezdetén (1221 — 1235) fejeződhettek be.

25 A fentiek alapján az ócsai premontrei prépostság alapítása és felépítése az 1200—1225. évek közé tehető. Az 1171 táján kezdődő garábi premontrei prépostság építéséhez jött lotharingiai mesterek által szervezett premontrei műhely alkotásának tarthatjuk a jánoshidai és a kisbényi