Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén

(OMF) készítette. A kivitelezési munkát az OMF Visegrádi Építésvezetősége végezte.) A templom falára merőleges külső kutatóárkokkal (2—3. és 5—6. sz.), valamint a szentély K-i része körül kialakított tereprendezési szelvénnyel adatokat nyertünk az alapozással kapcsolatban (20. kép). Ezeket az adatokat kiegészítették a szentélyben és a kápolna-sekrestyében előkerült alapfalmaradványok (4. árok és III—IV. szelvény). A sokszögzárodásu szentély ma álló falai alatt egy félköríves alapozást találtunk, amely folytatódik a kápolna-sekrestyében s annak K-i falán túl is, kb. 40 cm-rel Ê-ra a hajó fala alatt. A szentélyen belül is megtaláltuk a kívülről és a kápolna-sekrestyében feltárt alapozáshoz tartozó íves részletet a III/A szelvényben. Ettől Ny-ra az I. szelvényben előkerült a lebontott diadalív alapozása, s a szentély egykori ENy-i szögletének csekély maradványa. (Az V. szelvényben megtaláltuk az ezeknek megfelelő részleteket.) A diadalív alapozásának Ny-i oldala mellett feltárt falmaradvány egy szószékhez vagy egy mellékoltárhoz tartozhatott.

4 A feltárt, eddig leírt alapozás vastagsága 1,15—1,20 m. A félköríves alapozás a szentély DK-i fala alatt is jól kivehető. Belülről az alapozás nem olyan íves, mint az ÉK-i szögletben, hanem inkább a sokszögzárodásu szentélyfalakhoz igazodik (III. szelvény). A IV. szelvényben is előkerült a szentély D-i falát kísérő alapozás belülről. Kívülről azonban az alapozás a szentély falától mindinkább eltávolodik, s egyenes vonalban követi az É-i hajófallal nem párhuzamos D-i hajófalat. Az alapozásnak ez a része Ny-i végénél a támpillérhez igazodik.

5 Az elmondottak alapján világosan látható, hogy a templom K-i és É-i része alatt a D-i oldalon feltárt alapozástól eltérő falmaradványok kerültek elő. Ezek a falmaradványok olyanok, mint egy félköríves szentélyű középkori falusi templom alapozása, s mintha nem a jelenleg álló sokszögzárodásu szentély részére építették volna azt. A D-i fal mellett feltárt alapozás nem veszi figyelembe a szentély és a hajó eltérő szélességét. A szentély D-i sarkánál egy nagyobb kővel erősítették meg az alapozást, miután az nem került rá az íves, feltételezhetően korábbi falra. A felmenőfal anyaga, falszövete sem egységes. Több részen faragott kváderköveket figyeltünk meg, köztük díszítettet is, másodlagos beépítésben (21—25. kép). Ezeknek a másodlagosan beépített, díszített kváderköveknek eredeti helye egy másik, korábban álló templom párkánya lehetett. Ezt bizonyítja az ÉNy-i pillérben levő fara29. kép. A kápolna déli fala melletti kutatóárokban (2. sz.) feltárt sírok 30. kép. A hajó déli felében (I.A.) feltárt sír