Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén

KORAI SOKSZÖGZÁRODÁSU TEMPLOMOK MEGJELENÉSE AZ ORSZÁG KÖZÉPSŐ ÉS NYUGATI RÉSZÉN Karcsi fiam (1956-76) emlékének Árpád-kori építészetünk egyik, még pontosan meg nem határozott kérdése a sokszögzárodásu templomok hazánkban való megjelenésének, elterjedésének ideje és körülményei. Miután késő Árpád-kori falusi templomépítészetünkben már jelentős számmal szerepel az ilyen alaprajzi elrendezésű templomtípus, vizsgálata hasznosnak mutatkozik. Most a budajenői temetőkápolna feltárásának és helyreállításának ismertetése ad lehetőséget, és ösztönöz bennünket a korai sokszögzárodásu falusi templomok hazánkban való megjelenésének és elterjedésének további vizsgálatára.

1 18. kép. A budajenői temetőkápolna nyugatról, helyreállítás előtt I. A BUDAJENŐI TEMETŐKÁPOLNA FELTÁRÁSA Budajenő a főváros mai határától északnyugatra fekszik. A falu a Budakeszi-Perbál között vezető út két oldala mellett helyezkedik el egy kisebb dombon. A falu E-i végénél levő kis utca vezet fel a temetőhöz és a dombtetőn álló kápolnához, az egykori kálvária képoszlopai (stációi) mellett. A kápolnát középkori eredetű műrészletei (egy dombormű, a sokszögzárodásu szentély, a hajó Ny-i sarkain levő támpillérek) miatt műemlékeink közé soroltuk. Az elmondottak és a ma elhagyottan, de festői környezetben álló kápolna mérete, tömegének arányai egyaránt arra utaltak, hogy az az Árpád-kori Jenő falu plébániatemploma volt (18. kép).

2 Ezt a feltevést megerősítette a közvetlen környezetében végzett terepbejárás, a templomhoz felvezető utak nyomvonala és a környéken talált középkori edénytöredékek (19. kép). írásos adatok is utaltak a középkori, a tatárjárás idején elpusztult, de újratelepült falu egykori létére.

3 0 3 cm • 19. kép. A kápolna közvetlen környékén talált középkori edénytöredékek