Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Császár László: A gótikus bordaprofilokról

14. kép. Sopron, káptalan terem 15. kép. Sopronbánfalvi volt karmelita templom Előtérbe kerül a bordák geometriai rajza s a profilozás háttérbe szorul. Ezt a vonalszerüséget ezek az egyszerűbb profilok biztosítani tudták. Miután a statikai szerep sem olyan jelentős, mint a keresztboltozatoknál, a méretek is csökkenhettek (15. kép). Egyes kétszerhornyolt profilok karcsúsodnak, penge, illetve szalagszerű hatást keltenek. Ez már a késő gótika utolsó szakasza felé mutat: a keresztmetszetek újra gazdagodnak, a vékony bordákat kísérő pálcák teszik gazdagabbá. Miért történik mindez? A boltozati vonalarchitektúra már nem eléggé markáns elem. A háló- vagy csillagboltozatok sok mezője-kazettája így a fény-árnyékhatás plasztikája nyomán határozott szerkezet-esztétikai élményt ad (16. kép). Ezt húzza alá a grafikus profilképzés, az ujjas — vagy más néven szarvas — profilok alkalmazása. Ez utóbbiak és a hornyolt-pálcás, valamint a körtetagban végződő pálcás bordák nagy része íves alaprajzú, a térben is görbülő bordás boltozatokon fordul elő. Ezek az elemek ugyanis e kétirányban hajlított bordáknál a csavarodás, a torzió feszültségét vannak hivatva elősegí- 16. kép. Nagymaros, plébániatemplom előcsarnoka