Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Adattár - A magyar műemlékvédelem munkájának eredményei az egyes műemlékek tükrében

kőből készült, felfelé enyhén karcsúsodik. Az egypár köves őrlő­szerkezet a földszinten, valamint a két emeleti szinten helyezke­dik el. Tetőzete vasgörgők segítségével, belülről forgatható. A szélenergiát hatlapátos, lécezett vitorla veszi fel, és továb­bítja a vízszintes forgássíkú főtengely segítségével az őrlőszerke­zetnek. A falazat külső felületképzésénél a kövek közötti hézago­kat höbörcsös vakolattal töltötték ki. A tetőzet héjazata zsin­dely. A malmot 1924-ben építette Ozi János asztalos. Helyreállí­tása után a tőle mintegy kétszáz méterre álló, már helyreállított Held-féle szélmalom mellett, a Dunántúl második működőképes szélmalma. Tervező: Sisa Béla (OMF). Munkatársa: Betlehem Zoltán. Konzulens: Mendele Ferenc. Statikus: Vándor András. Konzer­válási szakértő: Pomozi István (OMF). Kivitelező: MN Veszprémi Erdőgazdaság. SB VESZPRÉMFAJSZ - BALÁCAPUSZTA. Római romok Korábban megkezdett régészeti feltárás nyomán - amely a század első felében történt ásatások eredményeit tisztázta — i978-ban indult meg a késő-római település első vülájának romkonzerválása. Régész: Palágyi Sylvia (Veszprém Megyei Múzeumi Igazgató­ság). Tervező építész: Hajnóczy Gyula (BME). Kivitelező: OMF Székesfehérvári Építésvezetősége. Építtető: Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság. KT ZALASZÁNTÓ, Fő utca. Római katolikus templom A XVIII. század derekán elterjedt Szentháromság-szobor típus jeUegzetes darabja igen elhanyagolt állapotban állt önálló alko­tásként a középkori templomban. A kedvezőtlen környezeti ha­tások következtében festése felhólyagosodott, a rovarfertőzés erősen károsította. A festéréteg megkötését viaszgyantával, colettával végezték, de a fa nedvessége, áUandó térfogat változása miatt a kötőanya­gát vesztett alapozást nem mindenütt sikerült véglegesen stabi­lizálni. Az átfestéseket eltávolították. A faanyagot Xylamon LX Härtenddel konzerválták. A plasztikai hiányokat hársfából pó­tolták, analógiák alapján rekonstruálták a Szenti élek-galambot, a keresztet és a jogart is. összeépítéskor a belső üregeket és a talp­felület kitöréseit Epamin gyantába kevert fűrészporral töltötték ki. A szzínezéseket kiegészítették. Védőbevonatként Rembrandt­spray t használtak. A kompozíció a szentély déli falán, konzolosan elhelyezett tölfgyfalapon áll a templomban. A szobor helyreállítását a Kép­zőművészeti Főiskola hallgatói kezdték el 19724?en, majd saját hitelből az OMF Faszobrász restaurátor csoportja folytatta és fejezte be 1977-ben. Vezető restaurátor: Dr. Bodorné Szent-Gály Erzsébet. GCs ZALA MEGYE ZALAEGERSZEG, Széchenyi tér. Római katolikus plébánia­templom A Mária Magdolna templom falait díszítő falfestményeket Jo­hann Ignaz Cymbal festette, 1769-71 között KoUer Ignác veszp­rémi püspök megbízásából. A Kálvária kápolna (az evangéliumi oldalon, a szentélytől nézve az első) falfestményeinek restaurálá­sát 1975-76-ban végezték el az OMF megbízásából és költségén. Az 1826-os tűzvészt követően, majd a XX. század fordulóján át­festett boltozati, figurális kompozícióról a feltárás után kiderült, hogy az eredeti elpusztult. Az oldalkápolnák restaurálásának be­fejezése után lehet eldönteni, hogy szükséges-e a kápolnák bolto­zatán a rekonstrukció. Művészettörténész: Granasztóiné Győrffy Katalin (OMF). Restaurátor: Bozó István, Deák Klára, Lente István, Mindszenty Péter. GK CSESZTREG. Római katolikus templom A templom tatarozásakor, 1976-ban annak tornyán a hajó kö­zépkori tetejének lenyomata, szentélyén két gótikus ablak került elő. Az új tető a középkori nyom szerint készült el. Kutató: Maroczky Erzsébet (OMF). DF EGERVÁR, József Attila utca. Római katolikus templom A XVIII. század derekén készült reprezentatív főoltár, valamint a többi, hasonlóan értékes műtárgy restaurálása jóüehet csak a templombelső teljes helyreállítása keretében valósítható meg, addig is, az igen súlyos rovatfertőzés megfékezése érdekében halaszthatatlanná vált a legveszélyeztetettebb tárgyak állag­védelme. Ennek során 1977-ben Xylamon készítmények kom­binációjával konzerválták a Kálvária oltárt, megerősítették szer­kezetét, pótolták a figurák - Krisztus, Mária Magdolna, Szt. Já­nos evangélista - plasztikai hiányait, megtartva, de esztétikailag felfrissítve az építmény és az alakok jelenlegi színezését. Ugyan­csak konzerválták a főoltár gyertyatartóit, a tabernákulum sé­rült ajtaját, az oltárhoz tartozó Szt. Sebestyén és Szt. Rókus szobrok másolatait (az eredetiek a Magyar Nemzeti Galériában vannak), továbbá az orgonaházon álló Dávid király szobrot. A munkát az OMF faszobrász restaurátor csoportja végezte. Vezető restaurátor: Bérezi László. GCs GALAMBOK. Ady Endre utca. Római katolikus templom A templom szentélyének boltozatán Szentháromság kompozí­ció, a szentély zárófalán gazdag festett architektúra, látszatku­pola és grisaille angyalok, az oldalfalon Kálvária jelenet látható. A valószínűleg Dorfmeister István műhelyéből származó festő által 1801-ben festett falfestményeket 1976-ban restaurál­ták az OMF megbízásából és költségén. Az épület 1979-ben végzett utólagos falszigetelése után, 1980-ban elkészült a belső felújítás, majd 1981-ben a külső fel­újítás is. Művészettörténész: Dercsényi Balázs (OMF). Restaurátor: Baranyai András, Hamvas Gábor, Németh Gábor. Kivitelező: Bolf Tamás építésztechnikus. Építtető: Római Katolikus Plébá­niahivatal; támogató: Egyházmegyei Hatóság, OMF. ME-GK HOMOKKOMAROM, Ady Endre utca. Római katolikus, volt ferences búcsújáró templom Festői környezetben áUó, érdekes toronymegoldású, a XVIII. század első felében középkori pálos előzmények után épült, ha­talmas templom értékes barokk berendezéssel. A vakolatleverés során a hajó déli oldalán előkerült hegedűablakok gazdasági okok miatt nem voltak kibonthatók. Ekkorra ugyanis már elkészültek az átalakított, leegyszerűsített ablaknyüásokba a XX. századi vasablakokat felváltó tölgyfa ablakok. Az 1977-81 közötti kül­ső felújítás Belényessy Jenő volt egyházmegyei építész költségve­tése és műleírása alapján készült.

Next

/
Thumbnails
Contents