Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Adattár - A magyar műemlékvédelem munkájának eredményei az egyes műemlékek tükrében

A XIII. század első felére datálható a templom építése. A török pusztítást követően, 1698-ban egy kisebb, majd 1753 körül megújítást végeztek rajta, 1818-ban és 1855-ben javítások történtek, majd 1889-90-ben teljesen átépítették. Kutató: Gerőné Krámer Márta. DF MARKO. Petőfi utca. Római katolikus templom A gazdag barokk főoltár restaurálása a szerkezeti hibák miatt vált halaszthatatlanná. A rovarfertőzés következtében egyes elemek meggyöngültek és megroppantak, másutt a ragasztások engedtek el, a főpárkány egy része leszakadt. A szerkezet megerősítése so­rán a faanyagot Xylamonnal mérgezték, Epamin műgyantával te­ü'tették, a szobrokat és a faragványokat Xylamon LX Hártenddel konzerválták és visszaépítették a párkány lehuüott golyváját. A tagozatok súlyát a beépített új gerenda tartószerkezet hor­dozza. Az építészeti elemek tisztításakor napvüágra került a XVIII. századi elegáns márványozás, a faragványokon a másodlagos fém­színezés alatti eredeti aranyozás és ezüstözés. A tisztítás nyomán előkerült lenyomatok, továbbá az oltár bontásakor talált töredé­kek alapján kiegészíthették az ornamenseket. Hársfából pótolták a szobrok hiányzó vagy gipszből készült ujjait. A szobrok elve­szett attribútumainak rekonstruálására nem volt lehetőség. A színezések kiegészítése az eredetivel azonos technikával tör­tént, levélmotívumoknak csak a hitelesíthető részeit retusálták. Az új, fémszínezéseket patinázták. A megcsonkított, a boltozat alá beszorított kagylós oromzat helyzetéből arra lehet következtetni, hogy az oltár máshonnan került Márkóra. A főoltáron kívül restaurálták a szentélyben áUó keresztelőkutat és a kis staüumot is. 443. ábra. Monoszló, református templom. A román kori déli kapu feltárása A munkát az OMF megbízásából a Képzőművészeti Kivitele­ző Vállalat Faszobrász restaurátor csoportja végezte 1975 — 1977-ben, Galicz István irányításával; művészeti vezető: Molnár Jenő. Műemléki konzulens: Géczy Csaba (OMF). A Polinger Ignác festette Szt. Márk oltárképet Rády Ferenc (OMF) restau­rálta. GCs-GK MONOSZLÓ. Református templom A feltehetően XIII. századi eredetű templom végleges alakját 1829-ben nyerte. Külső helyreállítására 1975-ben került sor. A szentélyen két ép, a hajón két töredékes román kori résablak került elő. A legjelentősebb lelet a templom déli bélletes román kori kapuzata volt. Az egykor falsarkok között két oszloppal és külső, homlokzat előtti oszlopra támaszkodó oromzattal dí­szített kapu timpanonját gazdag, életfa-szerűén szimmetrikus el­rendezésű növényi ornamentika tölti ki. A három csehboltozattal fedett hajóhoz későromán bordás keresztboltozattal fedett, egyeneszárású szentély csatlakozik. A külső helyreállítás a torony barokk architektúráját mutat­ta be, míg a hajón és a szentélyen a képet a naturszínű, simított vakolatfelület és a kiegészített, bemutatott román kori nyüások határozták meg. A kapuzat bélletes-oszlopos, timpanonos rendszere kiegészítésre került. A feltárás és helyreállítás M. Anda Judit (OMF) és dr. Csá­szár László (OMF) irányításával történt. DF-CsL ÖSKÜ, Mecset utca. Római katolikus kápolna A magyarországi román stílusú körtemplomok ismert emlékét voltozatlan formában állították helyre 1975-ben. Palával fedett, teljesen elkorhadt tetőkupoláját ki keüett cserélni, ezt fazsin­deüyel fedték újra. Uj téglaburkolatot kapott, külsejét újra­vakolták, előlépcsőjét, feljáró útját rendezték. Tervező építész: Koppány Tibor (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Kivitelező: OMF Székesfehérvári Építésvezető­sége. Építtető: OMF. KT SÜMEG. Széchenyi utca. Római katolikus plébániatemplom A templom barokk berendezése Maulbertsch híres falképeit ki­egészítve, a kompozíciónak színben és formában alárendelve szolgálta eredetüeg a festői teret. A tárgyak eltorzult színezése, a megsötétedett meüékoltárok, oratórium ablakok, a szószék összemosódott barna tömegei pontosan ezt a harmadik di­menzióban folytatódó egységes színvilágot zavarta meg. A több­szörös lakkréteg eltávolítása után a hat meUékoltár kék márvá­nyozása, a szószék finom plasztikája, a függönydíszes oratórium ablakok aranyozása ismét belesimul a festői háttérbe. Az oltá­rokon valamennyi restaurálási műveletet elvégezték, a szószé­ket és az ablakkeretezéseket a tisztításon kívül csak konzervál­ták. Az erősen rovarfertőzött baüuszteres szentélyrekesztő kor­látot helyreállítás után, az új liturgikus tér kialakítása miatt, a szentély belsejébe helyezték át. Ide kerültek a szintén felújított, faragott stallumok is. A restaurált önálló Szentháromság szobor a keresztelőkút felett, új konzolon kapott helyet. Az 1976-ban befejeződött restaurálást az OMF megbízásából a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat Faszobrász restaurátor csoportja végezte, Galicz István irányításával. Konzulens: Géczy Csaba (OMF). GCs TÉS, Táncsics Mihály utca 32. Ozi-féle szélmalom A lakóház mögött a szántóföldön áUó, kerítetlen szélmalot a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal és az OMF támogatásá­val állították helyre 1976-77-ben. A szélmalom toronytörzse

Next

/
Thumbnails
Contents