Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Borsos Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala Henszlmann halálától a millenniumig 1888-1891

31 24/1890. O.M.F. L.T. 32 Borsos B.: II. közlemény 26. 1. 33 1852. 3. 23. született Freiwalden-Gräfenbergben Ausztriában. 34 Borsos B.: II. közlemény 26. 1. 3 5 25/1 890. O.M.F. L.T. Halálát az 1890. február 7-én tartott rendes ülésen jelenti be gr. Zichy elnök: „A boldogult 1881. évi deczember 30.-án neveztetett ki bizottságunkhoz s tisztet egészen díjtalanul ritka buzgósággal és kiváló szakértelemmel vitte mígnem súlyos betegsége távoli éghajlat alá kénvszeríté. 36 40/1888. O.M.F. L.T. 37 Érdemes csak az 1888. és 1889. éveket végigtallóznunk: A kusalyi ev.ref. templom ügyében „Möller István építész" ,,gróf Khuen Antal másodépítész segédje" június 19-én szál­lott ki. Jelentése alapján a bizottság szeptember 21-én tár­gyalta az ügyet. 57/1 888. O.M.F. LT. „a menyői ev.ref.temp­lom restaurátiója ügyében történt kiküldetéséről számol be". 58/1888. O.M.F. L.T. „a rimabrezói templom falfestményei tárgyában" jelent. 59/1888. O.M.F. L.T. Kiküldik a béri (Nóg­rád vm.) evang. templom segélykérése tárgyában 75/1888. O.M.F. L.T. „a tordai róm. kath. templom északi kapujának kibontása céljából történt kiküldetéséről szóló jelentését be­terjeszti". 77/1888. O.M.F. L.T. 1889. április 29-én Könyöki József 39 darab rajzát adják ki neki „megbírálás végett". 15/ 1889. O.M.F. L.T. április 29-én béri kiküldetéséről számol be hosszú, írásos előterjesztésben. 33/1889. O.M.F. L.T. Ugyan­ezt teszi a rimabrezói templom ügyében 34/1889. O.M.F. L.T. A házfőnök segélyt kér a minorita rend nyírbátori temploma tornyának restaurálása és ismét őt küldik ki 128/1889. OMF. L.T. Minden kiküldetése alkalmával körültekintéssel jár el. Soha sem mulasztja el az alkalmat, hogy az utazás tárgyával szorosan össze nem függő, de nagyjelentőségű egyéb ügyekre fel ne hívja a figyelmet. így Nyírbátorban a világhírűvé lett reneszánsz stallumokra. 131/1889. O.M.F. L.T. Ezután a somlyó-újlaki ev. ref. templomot vizsgálja meg és az erről szóló jelentését terjeszti be 130/1889. O.M.F. L.T. Csak bá­mulattal lehet szemlélni ezt az aktivitást és egy csöppet sem csodálkozunk azon, hogy végre ő sem bírja tovább s amikor a „Rimabrezói evang. hitközség folyamodik, hogy temp­lomuk helyreállítása a f. év (1890) tavaszán megkezdessék", „Möller István s. építész elfoglaltsága miatt" nem tudja a részletes terveket elkészíteni. Ezután a bizottság alkalom­szerűen, „külső ember"-t kér fel a munkára. Tudomásunk szerint ez az első példa ilyen eljárásra. A fönnmaradt pár mondatos Aigner Sándor építészhez intézett megbízólevelet érdemes szószerint közölni: „Tekintetes Uraságoddal azon kérelemmel közöltetik (nyilván az ügy előzményei) mi­szerint a műemlékek orsz. bizottságának megbízásából Rima­brezóra kirándulni s az ottani evang. hitközség templomát a helyszínen megvizsgálni s a szükséges restaurálási tervet és költségvetést elkészíteni és ezeket a bizottságnak jelentése kíséretében bemutatni szíveskedjék." Sem programm, sem határidő, sem a költségkeretek megadása és egyéb kikötések! Ez nyilván mind szóbelileg történt! Nem tudunk szabadulni a kísérteties gondolattól, hogy ma ezt az „altervezői megbí­zást" hány ember adminisztrálná. 5/1890. O.M.F. L.T 38 153/1890. O.M.F. L.T. 39 1889. február 12-én érkezik a bizottsághoz Vásárhelyi Géza jelentése a zsámbéki templomrom és várkastélyról, „melyben előadja, hogy a várkastély a jövő tavasszal át fog alakíttatni (községházává) s a templomot környező házak pinczéi min­den falazás nélkül a rom alá behatolva azt összedőléssel fe­nyegetik". 13/1889. O.M.F. L.T. Czobor és Möller szemléket tartanak. Ezután felterjesztés megy a miniszterhez, hogy az „állampénztárt oda utasítani kegyeskedjék, hogy az építés­vezető Möller István építész által aláírt és dr. Forster Gyula bizottsági másodelnök által láttamozott heti számlákban fel­számított összegeket fizesse ki". Hát ezt valóban minden fe­lesleges adminisztráció nélküli célszerű - de a munkával meg­bízottnak részéről teljes becsületességet és megbízhatóságot igénylő ügyintézés! 40 80/1889. O.M.F. L.T. 41 133/1889. O.M.F. L.T. 42 47/1890. O.M.F. L.T. 43 85/1889. O.M.F. L.T. 44 80/1890. O.M.F. L.T. 4 5 10/1891.0.M.F. L.T. 4 * 29/1891. O.M.F. L.T. 47 Borsos Béla: II. közlemény 28. s következő 1. 48 23/1888. O.M.F. L.T. 49 35/1888. O.M.F. L.T. 5 0 40/1889. O.M.F. L.T. Szalay bejelentésére Möller Istvánt kül­dik ki. Möller szerint a stallumoknak feltétlenül a templom­ban kell maradniok. Csak három fragmentum adható át a Nemzeti Múzeumnak és az Országos Iparművészeti Múzeum­nak. 131/1889. O.M.F. L.T. 51 119/1890. O.M.F. L.T. 52 122/1890. O.M.F. L.T. 5 3 142/1890. O.M.F. L.T. 54 146/1890. O.M.F. L.T. DIE GESCHICHTE DES UNGARISCHEN DENKMALAMTES VOM TODE HENSZLMANNS BIS ZUM MILLENIUM (1881-1891) 1888 ist das Jahr der schweren Krankheiten Henszlmanns und Geduly's, schliesslich Henszlmanns Todesjahr. Dieser Umstand ist auch am Niedergang der Denkmalschutztätigkeit spürbar. Es wurden verfehlte Massnahmen ergriffen, wie in betreff des Schlos­ses von Simonyund der gotischen Kirche von Maldur. Die schädli­chsten Folgen hatte aber später die Bewilligung des Umbaus der Burg von Zólyom (Zvolen) in ein Gefängnis. Nach dem Tode Henszlmanns sind auch jene bis dahin ver­haltenen und verheimlichten Gegensätze aufgetaucht, die infolge der Zusammengesetztheit der denkmalpflegerischen Tätigkeit zwischen den technisch und den humanistisch geschulten Mit­gliedern des Amtes schon lange bestanden. Der Vertreter der Techniker-Interessen, Imre Steindl, stellte einen Antrag, um den Posten des Referenten abzuschaffen und eine „Architekten-Ab­teilung" zu organisieren, unter der Leitungeines „führenden Ar­chitekten". Die Realisierung des Plans ist nicht gelungen. Der Referenten­posten blieb erhalten, an die Stelle Henszlmanns wurde der hu­manistisch geschulte Béla Czobor ernannt, die Errichtung der ,,Architekten-Abteilung", das heisst, die Erhöhung des Per­sonalstands der Techniker wurde für Aufgabe der ferneren Zu­kunft erklärt. In der Person Béla Czôbors hat man für den Refe­rentenposten einen würdigen Nachfolger des grossen Vorgängers gefunden. Der Sitz des Amtes musste auch gewechselt werden. Der Haus­besitzer kündigte das vormalige Quartier in der Vas Gasse. An­stelle dieses, wurde eine geräumige grossbürgerliche Wohnung am ersten Stockwerk des Hauses Andrássy Strasse 60. in Miete ge­nommen. Dieses Amt war, was die Lage anbelangt, vorteilhafter, vornehmer und mit ihren grösseren Ausmassen für das Aufbe­wahren der Sammlungen geeigneter. Während bis zum Tode Henszlmanns die Wohnung des Referenten und die offiziellen Räumlichkeiten verbunden waren, wurden sie hierauf voneinan­der unabhängig. Die erste feierliche Sitzung im neuen Heim wurde am 21. XI. 1889 abgehalten. In den Reihen der alten Mitglieder hat der Tod bis dahin breite Schwaden geschnitten. Ausser Flóris Ferenc Rómer starb der Domherr Ferenc Ebenhöch, der Abt-Pfarrer von Vác, György

Next

/
Thumbnails
Contents