Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Adattár - A magyar műemlékvédelem munkájának eredményei az egyes műemlékek tükrében

Kutató: Tóth Sándor - Dávid Ferenc (OMF). Tervező' épí­tész: Sedlmayr János (OMF). Kőszobrász restaurítor: Kőfal­vi Imre (OMF). Kivitelező: OMF Soproni Építésvezetősége és Kőszobrász restaurátor csoportja. Építtető: OMF. KT-GK SOPRON, Templom utca 2-4. Bányászati Múzeum, volt Esterházy palota A gótikus eredetű, barokk korban átépített, egyemeletes lakóház szerkezeti megerősítését végezték el 1975-76-ban, az alapok, a felmenő falak és a tetőszerkezet állagbiztosításával és rögzítésé­vel, belső födémcserékkel, valamint a hátsó szárny tetőterének beépítésével. Ezt követően készült el a teljes helyreállítás és az új felhasználás, a Bányászati Múzeum céljainak megfelelő belső kialakítás, amelyet az udvar és a homlokzatok helyreállítása követett 1977-1979-ben. A palota északi szárnyán, az udvarra néző, három emeleti szobájában XVIII. század közepéről származó, secco techniká­val készült ornamentális szobafestést, a palota középső nagy­termében pedig 1780 körüli architektonikus és ornamentális festést tártak fel 1976-ban. Restaurálásuk 1979-ben befeje­ződött. 1977-78-ban az épület mögötti bástyakertben teljes hosz­szában feltárták a középkori belső városfal alapozását a XIV. századból, valamint egy torony egyik falát és a vörös-sánc kis részletét. Művészettörténész: Dávid Ferenc (OMF). Régész: Gömöri János (Liszt Ferenc Múzeum, Sopron). Tervező építész: Kiss Tiborné Nagypál Judit (OMF). Statikus: dr. Urbán István (VÁTI). Restaurátorok: Bécsi János, Pintér Attüa, Rády Fe­renc (OMF). Kivitelező: OMF Soproni Építésvezetősége. Épít­tető: OMF - Sopron, Bányászati Múzeum. KT-GK-VI SOPRON, Templom utca 12. Lakóház, evangélikus egyházi gyűjtemény és levéltár A nagyméretű és többször átépített barokk palota elődje 1400 körül épült. Ebből két jelentős részlet maradt ránk: a donga­boltozatos kapualj a város legszebb ülő fülke sorával és az I. emeleti utcai termek egyike, amelyben kétszakaszos szegmens­ívű fadongaboltozat lenyomatait találtuk meg. A XVII. század második felét a toszkánoszlopos udvari loggia és egy virágdíszes festett famennyezet képviseli a házban. A kétemeletes utcai szárny rokokó homlokzata 1767—68-ban épült, az ekkor készült belső festések közül az erkély olasz zenészeket ábrázoló falképei a legjelentősebbek. 1977-ben kezdődött a helyreálHtás, amelynek keretében a többször bővített és átépített evangélikus paplak, teljes szerke­zeti megerősítése meUett utcai szárnyára új fedélszék készült. A belső helyreállítás célja az evangélikus egyházi gyűjtemény és levéltár elhelyezése mellett tizenkét korszerű lakás kialakítása volt. Az építészeti és festészeti restaurálás munkái 1978-79-ben folytatódtak. Kutató: Dávid Ferenc (OMF). Tervező építész: Schőnerné Pusztai Ilona (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Kivite­lező: OMF Soproni Építésvezetősége. Építtető: Soproni IKV. KT-DF SOPRON, Templom utca 15. Lakóház Az 1975-76 évi kutatások során megállapították, hogy az egy­emeletes, későbarokk homlokzatú lakóház középkori eredetű. Előbb a kapualjat tartalmazó emeletes szárny épült, s meUette a telek déli felét földszintes, mélyen a telekbe nyúló ház foglal­ta el. A kapualj fölötti szárny 1570 körüü átépítését a homlok­zaton szürkére festett, indadíszes sarokarmirozás jelzi. Ennél valamivel később készült az a loggia, mely a kapualj meghosz­szabbítására épült rá, egy id őben a földszintes épület magasítá­sával. A XVIII. században többször bővítették a házat, ezek közül a század közepén építették az udvar hátsó végében levő 395. kép. Sopron, Templom utca. A bencés templom restaurált nyugati kapuja loggiát. Az egykor présház padlója alatt egy jó minőségű kora­barokk kőből faragott Krisztus-fejet tártunk fel. Kutató: Lukács Zsuzsa (OMF). DF SOPRON, Uj utca 22-24. Középkori zsinagóga A részben középkori, részben barokk lakóházakkal takart egy­kori zsinagóga helyreállítása három évi munkával készült el 1976-ban. Az utcasorba épített egyik barokk épületszárny vissza­bontásával kiszabadított zsinagógát melléképületeivel együtt si­került helyreállítani. Központi tömbjét új tetővel emelték ki, meüéképületei közül a női termet helyreállították, a rituális fürdő helyét pedig új felépítménnyel jelezték. A belsejét ketté­osztó barokk boltozat lebontásával és a feltárt gótikus boltozat maradványok értelmező kiegészítésével az eredeti térhatást és el­rendezést sikerült bemutatni. A helyreállításhoz a berendezés és az itt rendezett kiállítás is hozzájárul. A középkori zsinagóga körül áUó egyemeletes lakóépületek­ben lakásokat állítottak helyre. A 22. számú épület rossz állapot­ban levő kapualját lebontották, belsejében pedig, a feltételezett későközépkori zsidó ispotály helyén új, háromszintes lakást ala­kítottak ki. A 24. számú, ugyancsak középkori eredetű lakóházat a barokk korban átalakított formájában állították helyre, és ben­ne egy kétszintes lakás épült. Művészettörténész: Dávid Ferenc (OMF). Régész: Gömöri János (Liszt Ferenc Múzeum, Sopron). Tervező építész: Sedl­mayr János (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Statikus:

Next

/
Thumbnails
Contents