Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Adattár - A magyar műemlékvédelem munkájának eredményei az egyes műemlékek tükrében

nak belső kiképzéséről eddig igen keveset tudtunk. A falfestést 1979-ben restaurálta az OMF. Kutató: Lukács Zsuzsa (OMF). Restaurátor: Pintér Attila MOSONMAGYARÓVÁR, Lenin u. 103. Lakóház A korábban díszes későeklektikus homlokzatáról és szép, barokk tereiről ismert ház az 1976. évi kutatás során gótikus eredetűnek bizonyult. A Mátyás-korban épült a két homlokzati erkéllyel és négy nagy pálcatagos keresztosztású ablakkal díszített utcai homlokzat, a mögötte húzódó teremsor és az északi, udvari szárny egy része. Az utóbbiban igen nagy gótikus dongaboltozatú pince maradt ránk. A pince fölötti udvari szobákat egykor fa folyosóról közelítették meg, itt két szemöldökgyámos ajtó és három téglány alakú kisebb kőekeretes ablak került elő. Az épület méretei és színvonala főrangú építtetőt sejtetnek. A XVI. században épült dongaboltozatos kapualjban nagyméretű vörös krétával firkált vár rajzát tártuk fel. A XVII. században egyes fafödémek helyén boltozatok készültek, 1730 körül pedig új lépcsőházzal, lépcsőházi előtérrel és az utcai szobák beboltozásával alakították át az épületet. A régészeti kutatás megtalálta a háznak a XIV. század elejéig visszanyúló előzményeit is. Az épület helyreállítása a gótikus homlokzat visszaállításával megkezdődött. Kutató: Dávid Ferenc (OMF). Tervező: Sedlmayr János (OMF). DF MOSONMAGYARÓVÁR, Lenin u. 107. Lakóház Az L alaprajzú, egyemeletes épület, melynek mai homlokzata, szép, íves lépcsőháza és néhány részlete 1826-ból való, az 1976. évi kutatás során középkori eredetűnek bizonyult. Az első épület nem a mai utcavonalban, hanem annál jóval nyugatabbra, a mai déli udvari szárny helyén épült. Ez elé a XV. században került egyemeletes téglaépület, melyről a homlokzaton festett párkány tanúskodik. Három reneszánsz periódust lehetett megkülönböztetni. A legkorábbiban faszerkezetű zárterkélyt építettek, a homlokzat középtengelyébe. A harmadik reneszánsz periódusban keletkezett a homlokzatot keretező szép,futókutya motívumos sgrafittó díszítés. A barokk átalakításról tanúskodnak a mai ablakok kőkeretei, melyeket a már említett klasszicista átépítéskor átfaragtak. Ugyanekkor falazták el a ház északi oldalán húzódó kapualjat és helyette városias, kisajtós, folyosó-szerű kapualjat építettek a ház középtengelyébe. A belváros műemléki rekonstrukciójának keretében 1978ban készült az épület felújítása, amelyhez az OMF a homlokzat helyreállításával járult hozzá. A középkori és reneszánsz részleteket tartalmazó homlokzaton bemutatták és kiegészítették a mintás vakolatot a sgrafittó jellegű sarokarmirozással és egyéb részletekkel, az elpusztult, de nyomaiban feltárt erkély jelzését gerendavázzal oldották meg. Kutató: Lukács Zsuzsa (OMF). Tervező építész: Sedlmayr János (OMF). Kivitelező: OMF Soproni Építésvezetősége. Építtető: Mosonmagyaróvári Városgazdálkodási VáUalat. DF-KT MOSONMAGYARÓVÁR, Szent László tér Óvári római katolikus plébánia templom A templom külsejének 1976. évi tatarozását kísérő kutatás megállapította, hogy a torony a mai padlásszintig középkori, s feltárta ennek szintjeit, kis résablakait és az egykori harangszint nagy, csúsíves nyílásait. A templomnak a hagyomány szerint 1668-ban történt felépítésekor készülhetett az a négy karéjba foglalt, karcolt és festett virágokkal kísért építési felirat, amelyet a torony déü oldalán feltártunk, de töredezettsége miatt pontosan kiolvasni nem tudtunk. A templomtorony két oldalát kísérő épületrészek 1819-ben készültek, a korabarokk templomnak tehát homlokzat előtti tornya volt. Kutató: Gergelyffy András (OMF). DF NAGYCENK, Templom tér. Római katolikus templom A templom kereszthajójában levő, nagyméretű XVIII. századi Krisztus a keresztfán oltárkép restaurálása az OMF megbízásából és költségén 1979-ben megkezdődött. Restaurátor: Németh Gábor. GK NAGYCENK, Széchenyi emlékmúzeum. Volt Széchenyi kastély A Széchenyi Emlékmúzeumot tartalmazó főépület után, a nagyszabású kastélyegyüttes helyreállításának második szakaszaként a kastély keleti részét alkotó gazdasági és istáUótömb készült el, amelyben az Országos Lótenyésztési Felügyelőség reprezentatív méntelepet és lovasiskolát létesített. A műemléki adottságokon belül istállók, kocsiszínek, takarmány- és szerszámraktárak, irodák, lakások, szociális helyiségek meUett vendégszobák és kocsimúzeum is épült, benne sok Széchenyi emlékkel. Ezt követően elkészült a két őrépület, az országút meUetti falazott kerítés és a kovácsoltvas főkapu helyreállítása, 1978-tól kezdődően pedig az eredeti parktervek alapján és régészeti módszerekkel történő feltárás nyomán helyreállításra került a bejárat és a főépület közötti területen az egykori barokk park. Ugyanekkor megtörtént a kastély körüli teljes angolpark rendbetétele, bekerítése, felújítása. A kastély főtengelyét folytató híres, 2,5 km hosszú hársfasort kiegészítették, megmaradt öreg fáit védelemben részesítették. Művészettörténész: Dávid Ferenc (OMF). Tervező építész: Varga István (Győr-Sopron Megyei Tervező Vállalat). Műemléki konzulens: Kriszt György (ÖMF). Kerttervező: Örsi Károly (OMF). Kivitelező: OMF Soproni Építésvezetősége. Parképítés kivitelezője: Szombathelyi Kertészeti VáUalat. Hársfa aUé munkái: Siófoki SIO TSZ. Park építtetője: Soproni Tanulmányi ÁUami Erdőgazdaság. Építtető: OMF - Országos Lótenyésztési Felügyelőség - Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium - GyőrSopron Megyei Tanács. KT NAGYLÓZS, Temető. Római katolikus kápolna A ma temetőkápolnaként használt, egykori plébániatemplomról az 1977-ben folyó régészeti kutatás megállapította, hogy a XII-XIU. század fordulója körül épült, a román-kori falusi plébániatemplomok torony nélküli, téglalap alakú típusához tartozott. Megállapították az építési periódusokat: XV., XVI., XVn.,XVUI. századi átépítésekkel. A templom belsejében 21, a templomon kívül 11 sírt bontottak ki, többségük XV-XVIL századi. A helyreállítás munkái a középkori periódusok bemutatásával 197 -ben indultak meg. Kutató: Feld István (OMF). Tervező építész: Dr. Kissné Nagypál Judit (OMF). VI NEMESKÉR, Evangélikus templom Az egyszerű megfogalmazású barokk templom tetőzetének, tetőfedésének és homlokzatainak, valamint tornyának helyreállítását és faragott belső karzatrendszerének és berendezésének restaurálását 1975-78-ban végezték el. Későreneszánsz szószékét a restaurálás során hitelesen állították össze és helyezték el a restaurált oltár mögé. A XVn. század fordulójáról származó szószékhez szervetlenül kapcsolódott az 1736-ban készült, eléhelyezett oltár. A feltehetőleg német területről származó, faragott oszlopon áUó, a négy evangéüsta szobrával díszített, hatszög alaprajzú szószék alapján nagyjából rekonstruálhatták a szószék elhelyezését az eredeti templomban. Ennek megfelelően az építményt 30 8-kai elfordították, így a hajdan falhoz üleszkedő oldala csatlakozik az oltárhoz, illetve az oltár és a szószék közé emelt, új vendégfalhoz. Az eredeti lépcső helyén kapcsolódik most a kosárhoz a nemeskéri beépítéskor készült feljáró híd. Magasító lábazat készítésével oldották meg, hogy a kosár közvetlenül ráüljön az oszlopra.