Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Adattár - A magyar műemlékvédelem munkájának eredményei az egyes műemlékek tükrében

SZÉKESFEHÉRVÁR, István tér 2. Levéltár A levéltár földszinti három helyiségében - amelyek az egykori zárda kápolnájául és gyülekezeti terméül szolgáltak - XVIII. szá­zad végi, XIX. század elejei ornamentális és figurális falfestmé­nyeket tártak fel 1978-ban. Restaurálásukat 1979-ben kezdték el, a Megyei Levéltár költségén. Restaurátor: Bécsi János, Pintér Attila (OMF). SZÉKESFEHÉRVÁR, Jókai utca 10. Lakóház A széles és meglehetősen jeUegtelen épület, melyet elrontott ba­rokk homlokzatán kívül főképp árkádos udvari folyosójáról is­mertünk, az 1975-76. évi kutatás során rendkívül bonyolult tör­téneteinek bizonyult. Két gótikus, egy XVI. századi és több XVIII. századi periódusát lehetett szétválasztani. Az épület két középkori ház egybevonásából a XVIII. század végére nyerte el mai alakját. Részletei közül megemlítendő az újkorban feüiasz­nált jelentős román-kori faragványos anyag, valamint egy XVIII. századi chinoiserie stüusú szobafestés kicsiny részlete. Az épületet változaüan formában és változatlan felhasználás­sal állították helyre 1979-ben. Művészettörténész: Gulyás Gyula (OMF). Régész: Fülöp Gyu­la (István király Múzeum, Székesfehérvár). Tervező építész: Kaplonyi Emü (Fejér Megyei Tervező Vállalat). Kivitelező: OMF Székesfehérvári Építésvezetősége. Építtető: Székesfehérvári IKV. DF-KT SZÉKESFEHÉRVÁR, Kossuth utca 15. Lakóház, volt Pelikán fogadó A Kossuth utca — Petőfi utca — Arany János utca — Géza Nagy­fejedelem tér által bezárt tömb-rekonstrukció első épületénél a kivitelezés közben felvetődött statikai problémák miatt 1981­ben műemléki szempontból előnyös tervmódosítás történt. A tetőtér beépítést el keUett hagyni, s így lehetővé vált a volt Pelikán Fogadó egykori színháztermének rekonstrukciója. Ehhez igen jó támpontot nyújtott, hogy Schulz István tervező - a Szín­háztörténeti Intézetnél - megtalálta a színház korabeli alap­rajzát. Tervező építész: Schulz István (Fejér megyei Tervező Iroda). Kivitelező: Fejér megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Építtető: a székesfehérvári IKV. BZs SZÉKESFEHÉRVÁR, Március 15. utca 5. - Bástya u. 4. Lakóház A XVIII. századi Fekete Sas patika és a hozzá csatlakozó klasszi­cista udvari szárny emeletén levő lakások korszerűsítését, vala­mint az udvari tetőtérbeépítés kivitelezését 1981-ben megkezd­ték. A Fejér megyei Múzeumok Igazgatósága kezelésében levő egykori patikusi lakást összekötő lépcsőt rekonstruálják, így az együttes bemutatható/á válhat. Az 1758-ban készült, majd a rend feloszlatása után másodla­gos elhelyezésbe került jezsuita patika elrendezését a bútorzat restaurálása nem módosította. Megtartották az egykori barokk tára-asztal helyén áUó empire pultot, megszüntették viszont a szekrények stílustisztaságát zavaró átalakításokat, eltávolították a XIX. századi díszítményeket. A helyreállítás során természetesen elvégezték a szükséges konzerválási és megerősítési műveleteket, kicserélték a gomba­fertőzött, megroggyant lábazatok tartószerkezetét. A megnyíló patikamúzeum berendezésének restaurálása a raktárhelyiségek szerényebb barokk bútorzatának felújításával vált teljessé. Kutató: Lövei Pál (OMF). Tervező, építtető, kivitelező: a Székesfehérvári IKV. A bútorrestaurálási munkát a Városi Tanács költségén, a Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságának megbízásából a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat végezte 1975-ben. Vezető restaurátor: Bleicher Nándor és Galicz István, 383. kép. Székesfehérvár, Március 15. utca 5. A restaurált Fekete Sas patika belseje 384. kép. Székesfehérvár, Március 15. utca 5. Részlet a restaurált Fekete Sas patikából művészeti vezető: Molnár Jenő. Művészettörténész: Kovács Pé­ter (Fejér megyei Múzeumok Igazgatósága). Műemléki konzulens: Géczy Csaba (OMF). BZs-GCs SZÉKESFEHÉRVÁR, Mikszáth Kálmán u. 25. Lakóház, ún. Királykút Az egykori Budai kapu közelében levő egyemeletes copf lakóház korszerűsítését, valamint földszintjének fiókkönyvtárrá alakítá­sát, a Székesfehérvári IKV Tervező Csoportja által készített ter­vek alapján az OMF Székesfehérvári Építésvezetősége 1980-tól kezdve kivitelezte. A kivitelezés során a földszinti alapbontáskor köralakú kő­alépítmény, faragott „folyóka" töredék került elő, mely felte­hetően a középkori eredetű kútrendszer maradványa. Siklósi Gyula régész (MTA Régészeti Intézet) a terepszint alatt 40 cm-re macskakő burkolatú járószintet tárt fel, de az előkerült maradványok a bemutatást nem tették lehetővé, Uletve nem indokolták. Építtető: Székesfehérvári IKV. BZS

Next

/
Thumbnails
Contents