Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Borsos Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala Henszlmann halálától a millenniumig 1888-1891

11. kép. A körmöcbányai Szt. Háromság emlék a 19. század végén 12. kép. A körmöcbányai Szt. Háromság emlék a 19. század végén dig heves vita folyik a barokk emlék értékéről. „Bizottságunk eme határozatát (mármint 1881ben!) kétségtelenül" „azon felfogás irányította, hogy a dolgok természetes sorrendje szerint, elsősorban a középkori műemlékek helyreállítása feladatunk" stb., stb. Végül Czobor a helyszínen tekinti meg a szobrot, amivel tulajdonképpen az ügyet kezdeni kellett volna.

53 így születik meg csak „beható eszmecsere" után a miniszterhez intézendő javaslat. Ennek szövegezésében is ott kísért még egy majdnem sértődöttnek mondható „középkorcentrikus" ízű hang, amely azonban már megérezni látszik, hogy a fejlődés irányával szembeszállni nem ajánlatos. A bizottság így „a körmöcbányai Szt. Háromság szobrot mint lokális érdekű emléket, mely a barokk-styl egyik jobb alkotása, fenntartandónak véleményezte, annál is inkább, nehogy valaha bizottságunk azon vádra szolgáltasson okot, hogy a középkori műízlés alkotásain kívüleső emlékeket, ha azok a magok nemökben figyelemreméltó volna elpusztítani engedtek".

54 Amint látjuk tehát, a „stylszerű restaurátió" korában már mind inkább felismerik a középkor utáni stílusok értékeit és szerepüket az általános fejlődésben, de hogy kiharcolhassák helyüket a nap alatt, még az elvek igen hosszú, sok küzdelemmel járó fejlődésére lesz szükség. Borsos Béla