Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Krónika - Román András: Az ICOMOS és a magyar műemlékvédelem 1975-1980

ami elfogadásra is került. Más kérdés, hogy az .elfogadott javaslatot az elnökség nem hajtotta végre, így a későbbiek során (1982-ben) e mun­ka megismétlésére volt szükség. Nem bizonyult hatékonyabbnak és gyorsabb­nak az ICOMOS elnöksége egy másik magyar vonatkozású ügyben sem, ami szintén av.b.-ben kifejtett tevékenységünkkel kapcsolatos. 1979­ben tettünk első ízben javaslatot arra, hogy az ICOMOS korábban megszűnt és újjászervezésre váró, a történeti városokkal foglalkozó nemzet­közi bizottságának működését bízzák Magyar­országra, székhelyéül pedig Egert jelöljék ki. A döntést sokáig halogatták, s az — számunkra kedvezően — csak 1982-ben született meg. Ez annál is fontosabb dolog, mert Magyar­ország részvétele a nemzetközi szakmai bizott­ságokban nagyon csekély. Ebben az időszakban 8—9 bizottság működött, de közülük csak ket­tőben jutott nekünk hely. A kőkonzerválási bi­zottságban Zádor Mihály és Kertész Pál tevékeny­kedik, üléseiken felváltva vesznek részt. Zádor 1976- ban Athénben és 1978-ban Párizsban en­nek keretében előadást is tartott. A Bulgáriában székelő népi építészeti nemzetközi bizottság munkájában én veszek részt. Kezdeményezésem­re a bizottság megkísérelte a népi műemlékek fogalomkörének általános meghatározását, az egyes országok véleményei azonban annyira el­térőek voltak, hogy az általános érvényű defini­álásról le kell mondani. Ez a bizottság 1979-es ülését összekapcsolta azzal a tudományos ülés­szakkal, amit Plovdivnak az Európa díjjal törté­nő kitüntetése alkalmából rendeztek. Ezen én is előadást tartottam. Értékes tevékenységet folytattak tagjaink a különböző alkalmi munkacsoportokban. 1976­ban Horler Miklós és Mendele Ferenc az UNESCO kormányszakértői értekezletén vett részt Varsó­ban és hosszantartó, alapos munkával kidolgoz­ták a történeti együttesek védelmére vonatkozó UNESCO konvenció szövegét, amit a szervezet nairobi közgyűlése fogadott el. Horler Miklós az ICOMOS vezetőségének felkérésére tagja volt an­nak a bizottságnak is, amelyiknek az volt a fel­adata, hogy értékelje a Velencei Karta módosí­tására irányuló javaslatokat. Tanácskozásuk 1977- ben az angliai Ditchley Park-ban zajlott le, de levelezési úton még hosszú ideig folytatódott. Entz Géza 1978-ban Párizsban az ICOMOS pub­likációival foglalkozó munkacsoport tevékeny­ségében vett részt. Itt kell megemlékezni arról a folyamatos, értékes oktatói tevékenységről is, amit Horler Miklós fejt ki a Belgiumban (koráb­ban Bruges-ben, majd Leuven-ben) a Raymond Lemaire vezetésével működő Műemlékvédelmi Intézet tanáraként. S noha nem ICOMOS tevé­kenység, mégis említésre méltó Gerő László hathatós részvétele a nemzetközi várintézet (IBI) munkájában. Az ICOMOS-on belül vannak regionális cso­portosulások és kétoldali kapcsolatok is. A szo­cialista országok ICOMOS vezetői időről-időre konzultatív tanácskozásra szoktak összejönni, különösen a kongresszusokat megelőzően, hogy álláspontjaikat egyeztessék, akcióikat összehan­golják. Időszakunkban két ilyen megbeszélésre került sor, az elsőre 1977-ben Prágában, a máso­dikra 1978-ban Drezdában. Ez utóbbin jelen vol­tunk, a prágain azonban nem, mert az ütközött szombathelyi konferenciánk időpontjával. Két­oldali szerződésben rögzített együttműködési megállapodásunk van a Német Demokratikus Köztársaság ICOMOS bizottságával. A IV. közgyűlés az ICOMOS nemzeti bizottsá­gainak létszámát 15-ről 18-ra emelte fel. Ennek megfelelően a magyar bizottság is kiegészült. Egy haláleset miatt megüresedett helyet is figye­lembe véve Antalné Czétényi Piroska, Barcza Gé­za, Kubinszky Mihály és Tilinger István lett a bi­zottság új tagja. 17 Munkánk hiányossága, hogy a nemzeti bizottság ülései rendszertelenek, ritkák. A jövő feladata, hogy az itthoni bizottsági tevé­kenységet a nemzetközi fórumokon kifejtett színvonalra emeljük. Változó hatékonyságú a bi­zottság szakmai albizottságainak tevékenysége is. Közülük a népi építészeti szakbizottság emelke­dik ki, amely folyamatosan dolgozik. 18 Különö­sen eredményesnek ítélhetők a szakbizottság egyes megyékben tett látogatásai. A tapasztalat szerint a megyék és városok vezetői komolyan veszik a népi építészet szakembereinek tanácsait és észrevételeit, a látogatások után a népi műem­lékek védelme fellendül. 1975-80 között a szak­bizottság Baranya, Csongrád, Békés, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben járt és fej­tett ki az ICOMOS nevében tevékenységet. Kez­deményezésére bonyolították le 1977-ben a hód­mezővásárhelyi népi műemlékekkel kapcsolatos tervpályázatot. E szakbizottság közreműködésé­vel, annak szellemi irányításával kezdték meg Bé­kés városában azon népi építészeti konferenciák megszervezését, amelyekre 1977 óta két éven­ként rendszeresen sor kerül. E konferenciák ma már a szűkebb szakma országos tekintélyű fóru­mai. A műemlékvédelemmel foglalkozó egri nyári egyetem szervezése nem az ICOMOS feladata, de

Next

/
Thumbnails
Contents