Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)
Krónika - Román András: Az ICOMOS és a magyar műemlékvédelem 1975-1980
ami elfogadásra is került. Más kérdés, hogy az .elfogadott javaslatot az elnökség nem hajtotta végre, így a későbbiek során (1982-ben) e munka megismétlésére volt szükség. Nem bizonyult hatékonyabbnak és gyorsabbnak az ICOMOS elnöksége egy másik magyar vonatkozású ügyben sem, ami szintén av.b.-ben kifejtett tevékenységünkkel kapcsolatos. 1979ben tettünk első ízben javaslatot arra, hogy az ICOMOS korábban megszűnt és újjászervezésre váró, a történeti városokkal foglalkozó nemzetközi bizottságának működését bízzák Magyarországra, székhelyéül pedig Egert jelöljék ki. A döntést sokáig halogatták, s az — számunkra kedvezően — csak 1982-ben született meg. Ez annál is fontosabb dolog, mert Magyarország részvétele a nemzetközi szakmai bizottságokban nagyon csekély. Ebben az időszakban 8—9 bizottság működött, de közülük csak kettőben jutott nekünk hely. A kőkonzerválási bizottságban Zádor Mihály és Kertész Pál tevékenykedik, üléseiken felváltva vesznek részt. Zádor 1976- ban Athénben és 1978-ban Párizsban ennek keretében előadást is tartott. A Bulgáriában székelő népi építészeti nemzetközi bizottság munkájában én veszek részt. Kezdeményezésemre a bizottság megkísérelte a népi műemlékek fogalomkörének általános meghatározását, az egyes országok véleményei azonban annyira eltérőek voltak, hogy az általános érvényű definiálásról le kell mondani. Ez a bizottság 1979-es ülését összekapcsolta azzal a tudományos ülésszakkal, amit Plovdivnak az Európa díjjal történő kitüntetése alkalmából rendeztek. Ezen én is előadást tartottam. Értékes tevékenységet folytattak tagjaink a különböző alkalmi munkacsoportokban. 1976ban Horler Miklós és Mendele Ferenc az UNESCO kormányszakértői értekezletén vett részt Varsóban és hosszantartó, alapos munkával kidolgozták a történeti együttesek védelmére vonatkozó UNESCO konvenció szövegét, amit a szervezet nairobi közgyűlése fogadott el. Horler Miklós az ICOMOS vezetőségének felkérésére tagja volt annak a bizottságnak is, amelyiknek az volt a feladata, hogy értékelje a Velencei Karta módosítására irányuló javaslatokat. Tanácskozásuk 1977- ben az angliai Ditchley Park-ban zajlott le, de levelezési úton még hosszú ideig folytatódott. Entz Géza 1978-ban Párizsban az ICOMOS publikációival foglalkozó munkacsoport tevékenységében vett részt. Itt kell megemlékezni arról a folyamatos, értékes oktatói tevékenységről is, amit Horler Miklós fejt ki a Belgiumban (korábban Bruges-ben, majd Leuven-ben) a Raymond Lemaire vezetésével működő Műemlékvédelmi Intézet tanáraként. S noha nem ICOMOS tevékenység, mégis említésre méltó Gerő László hathatós részvétele a nemzetközi várintézet (IBI) munkájában. Az ICOMOS-on belül vannak regionális csoportosulások és kétoldali kapcsolatok is. A szocialista országok ICOMOS vezetői időről-időre konzultatív tanácskozásra szoktak összejönni, különösen a kongresszusokat megelőzően, hogy álláspontjaikat egyeztessék, akcióikat összehangolják. Időszakunkban két ilyen megbeszélésre került sor, az elsőre 1977-ben Prágában, a másodikra 1978-ban Drezdában. Ez utóbbin jelen voltunk, a prágain azonban nem, mert az ütközött szombathelyi konferenciánk időpontjával. Kétoldali szerződésben rögzített együttműködési megállapodásunk van a Német Demokratikus Köztársaság ICOMOS bizottságával. A IV. közgyűlés az ICOMOS nemzeti bizottságainak létszámát 15-ről 18-ra emelte fel. Ennek megfelelően a magyar bizottság is kiegészült. Egy haláleset miatt megüresedett helyet is figyelembe véve Antalné Czétényi Piroska, Barcza Géza, Kubinszky Mihály és Tilinger István lett a bizottság új tagja. 17 Munkánk hiányossága, hogy a nemzeti bizottság ülései rendszertelenek, ritkák. A jövő feladata, hogy az itthoni bizottsági tevékenységet a nemzetközi fórumokon kifejtett színvonalra emeljük. Változó hatékonyságú a bizottság szakmai albizottságainak tevékenysége is. Közülük a népi építészeti szakbizottság emelkedik ki, amely folyamatosan dolgozik. 18 Különösen eredményesnek ítélhetők a szakbizottság egyes megyékben tett látogatásai. A tapasztalat szerint a megyék és városok vezetői komolyan veszik a népi építészet szakembereinek tanácsait és észrevételeit, a látogatások után a népi műemlékek védelme fellendül. 1975-80 között a szakbizottság Baranya, Csongrád, Békés, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben járt és fejtett ki az ICOMOS nevében tevékenységet. Kezdeményezésére bonyolították le 1977-ben a hódmezővásárhelyi népi műemlékekkel kapcsolatos tervpályázatot. E szakbizottság közreműködésével, annak szellemi irányításával kezdték meg Békés városában azon népi építészeti konferenciák megszervezését, amelyekre 1977 óta két évenként rendszeresen sor kerül. E konferenciák ma már a szűkebb szakma országos tekintélyű fórumai. A műemlékvédelemmel foglalkozó egri nyári egyetem szervezése nem az ICOMOS feladata, de
