Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Krónika - Pusztai László: A magyar építészeti múzeum gyűjteményei 1973-1981

349. kép. Benkhardt Ágost: Budapest, Újság és Nyomdaipari Vállalat Központi épületének terve, 1937 eddig lappangó 205 lapot számláló tervanyaga, mely az 1973-ban bekerült rajzokkal együtt, most az építész teljes életművét tartalmazzák. A rajzok között találhatók az egykori Foniciere biztosító társaság székházának, a budapesti Újságpalotának, valamint a Várfok utca 15 — 18. sz. telek beépítésének tervei (349. kép). Műemléki szempontból fontosak a Dénesi Ödön által 1942—43-ban felmért beregszászi és kismuzsaji templomokról készült tervrajzok. A Lechner iskola legjelentősebb képviselőjének, Márkus Gézának terve a Magyar Néptanítók Házának belső dekorációjához készült 191 l-ben, egyediségében is jelentős szerzeménynek számít. Hasonlóan az 1978-as év egyedi tervanyagához, melyek az eklektika nagy építészeinek egyegy épületéhez készültek, 1981-ben a magyarosnépies irányzat legjelentősebb mestereitől szár350. kép. Jánszky Béla: Parasztház terve. 1915 mazó 17 lapból álló sorozattal gazdagodott a gyűjtemény. Közöttük van Toroezkay Wigand Ede, Málnai Béla, Jánszky Béla, Zrumeczky Dezső, Földes Ede, Scheiber Miklós, Földes Ede, Swáb Gyula, Sándy Gyula, akiknek most előkerült tervei, egy 1915-ben meghirdetett pályázat szempontjait figyelembe véve falusi típusházakat örökítenek meg. A feladat azonossága ellenére mindegyikőjüknél elkülöníthetően jelentkezik egyéni stílusuk, függetlenül a kisléptékű épületek adta lehetőségektől (350. kép). 1981-ben Visy Zoltán építész hagyatékának vásárlásával zártuk az évet. Mint tehetséges iskola- és kórházépítő szerzett hírnevet Pécsett és környékén a két világháború között, Tervrajzi hagyatéka főként Pécs és környéke újabbkori építészetének tanulmányozásához adhat nélkülözhetetlen segítséget. KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK 1973 és 1981 között 1127 képzőművészeti alkotás került a múzeum gyűjteményébe. Ebből 1039 grafikai mű, többségükben városképeket és egyedi épületeket örökítenek meg. Kuriozitásnak tekinthető Gyártás Jenő festőművész rajzolta 28 lapból álló sorozat, melyek a művész felvidéki és erdélyi tanulmányújtjain rajzolt épületek részleteit örökítik meg. (Besztercebánya, Körmöcbánya, Segesvár, Szászsebes — 351. kép.) A korábban legtöbbször Budapestre koncentrálódó város- és épületábrázolások köre az elmúlt években kiszélesedett. Számos vidéki város és településről sikerült rajzos vagy metszetes ábrázolást begyűjteni. Neves építészeinket megörökítő portrék közül kiemelnénk Kós Károly három, különböző időben készült arcképét: Nagy Imre 1934-ben készült tusrajzát, Gy. Szabó Béla 1938-as fametszetét és Tóth János 1962-ben festett akverelljét a neves személyiségről (352. kép). A grafikai művek mellett több, igen értékes festmény, szobor, színes üvegablak jelzi a képzőművészeti anyag tematikai változatosságát. Bartholomeo Peici 1792-ből származó, Fertődöt ábrázoló olajképe, Telepy Károly: Sümeg püspöki palotát megörökítő festménye, Steind Imre és Alpár Ignác szoborportréi Markup Bélától, Árkayné Sztéhló Lily nagyméretű üvegfestménye 1929-ből jelzik azokat a lehetőségeket, melyek ennek a speciális múzeumnak gyűjtőkörét a későbbiekben meghatározhatják.