Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Krónika - A. Czétényi Piroska: A Budapesti Műemlékfelügyelőség működése 1975-1980

tőleg — a helyreállítás szakaszába. Ez a főváros közlekedése szempontjából is jelentős műtárgyépítés és mérnöki munka a budai parton azt a római fürdőt érinti, melynek első részleteit még 1778-ban hozta napvilágra a legkorábbi, tervszerű régészeti ásatás, Magyarországon. Most több mint kétszáz évvel később, mód nyílt a további épületrészek megkeresésére és a gyalogos aluljáróban való megőrzésére, bemutatására. A közlekedésfejlesztés a főváros pesti oldalán is jelentős műemlékhelyreállításhoz vezetett, még ha jellegében nem is mutat hasonlóságot az előzőekkel, s ez a Nyugati Pályaudvar. Az 1877-ben megnyitott Nyugati Pályaudvar csarnoka az Osztrák-Magyar Monarchiában a legnagyobb volt a 42 méteres fesztávolsága révén, s e tekintetben a világon csak négy volt még nagyobb. A nagycsarnok tetőszerkezetét 1975-ben életveszélyessé nyilvánították, s a pályaudvar teljes lebontása került napirendre. Ez a műemlékvédelem ellenállásába ütközött, az épület egyedi és városképi értéke miatt. A De Serres Ágoston Vasúttársasági főigazgató tervei szerint, s az Eiffel és Társa cég kivitelezésében készült pályaudvar az acél tulajdonságait merészen kihasználó szerkezetet és a szobrászati igényességgel tervezett részleteinek gazdagságát nyújtja a térképzésben. A pályaudvarnak a Nagykörút töréspontjában való megjelenése igényes városképi látvány a Marx téren. A műemlék pályaudvar helyzete és megléte összefüggőt a Metró észak-déli vonalának kiépítésével, a tér kialakításával, s így helyreállítása halaszthatatlan feladat lett. E célra országos tervpályázatot írt ki a KPM a Főváros közreműködésével. A tervpályázatra beérkezett munkák között az eredetivel egyenértékű, új pályaudvar-terv nem volt. A helyreállítást feldolgozó pályamunkák közül a legmagasabban díjazott lett a tervezés és újjáépítés alapja. E szerint — részletes anyagvizsgálat után — megmaradt teljes egészében a Körút felőli két első keretállás, a díszes keretsarok minden állásban és a rudazatok. Új a keretállások szaruzat-része és a szaruzatokat összekötő szelemenek, a régivel megegyező rajzolatú, de hegesztett szerkezettel az eredeti szögecselt helyett. Újak a szaruzatok közötti üvegfalak és a kijárati üvegfal. A keretoszlopok megerősítettek, látható felületük azonban a régivel megegyező, az öntöttvas burkolóelemek visszakerülnek helyükre, méghozzá a szellemes és átgondolt tervezés érdeme révén az eredeti méretükkel és arányaikkal, s úgy, hogy a tető vízlevezető csatornái is a száz évvel ezelőtti megoldásban e mögött, rejtetten futnak. A nagycsarnok helyreállítását követte a kormányváró teljes és szakszerű helyreállítása, majd a homlokzatokkal folytatódik e munka, hogy az újjáalakuló Marx térrel városképi egységben, eredeti szépségében jelenjen meg a Nyugati Pályaudvar. Az 1975—80 között már elkészült, kivitelezett munkákon kívül célszerű megemlíteni azt a tervezési tevékenységet, mely a további műemlékhelyreállításokat, városrész-rehabilitációkat készíti elő. Menetközi konzultálásuk a műemléki értékek átörökítésének fontos, döntéselőkészítő tevékenysége a közeljövő eredményei szempontjából. (Operaház, Közgazdasági Egyetem, Állatkert, Lukács és Széchenyi fürdő, VI—VII. kerületi rehabilitáció stb.) A. Czétényi Piroska JEGYZET A fővárosi műemlékállomány alakulása: 36. táblázat s 7. táblázat A IV. ötéves terv végén A védett épületek fajtánkénti megoszlása M MJ VK összesen Lakóépület Középület Egyházi épület Népi épület Rom 515 161 70 3 59 345 320 24 689 Lakóépület Középület Egyházi épület Népi épület Rom 515 161 70 3 59 Az V. ötéves terv végén Lakóépület Középület Egyházi épület Népi épület Rom 515 161 70 3 59 M MJ VK összesen MJT MK 925/74. V.B. határozattal védett Egyéb (szobor, híd stb.) 48 369 405 82 856 1 17 540 összesen 856