Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Borsos Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala Henszlmann halálától a millenniumig 1888-1891

A MAGYAR MŰEMLÉKVÉDELEM HIVATALA HENSZLMANN HALÁLÁTÓL A MILLENNIUMIG 1888-1891 Az 1888-as esztendő a magyar műemlékvédelem történetében szomorú emlékmű. A Műemlékek Országos Bizottságának működésére a nyolcvanas években jellemző fokozatos kiszélesedés, differenciálódás, tudatossá válás, amellyel szinte lépésről lépésre veszi birtokába a műemléki törvény által számára kijelölt hatalmas és gyönyörű munkaterületet, ebben az évben bizonytalanná válik, lendülete átmenetileg megtörik. Ennek fő okát Henszlmann és Geduly többször megismétlődő súlyos betegeskedésében látjuk. Szembetűnő, hogy — reménykedve e nélkülözhetetlen vezetők felgyógyulásában, ennek megtörténtéig — igyekeznek a fontosabb ügyek elintézését elhalasztani. Ha azonban ezt a dolog természete nem engedi meg, nemegyszer elvileg és gyakorlatilag tökéletlen, elhamarkodott megoldások születnek, amelyeknek utókövetkezményei még évek múlva is súlyos gondokat okoznak, jóvátehetetlen károkkal járnak. Kevesebb ülést tartanak. Ezek egyrészén ugyan még ott találjuk Henszlmannt, de a felesége halála óta mindinkább elhatalmasodó depressziós állapota következtében régi fő erényeit, tisztánlátását, erélyét már hiába keressük. Ennek a szerencsétlen időszaknak műemlékeket sújtó eseményei és a hivatal hibás intézkedései közül elég a simonyi (Nyitra vm.) kastély, a malduri (Szepes vm.) templom és mindenekelőtt a zólyomi (Zólyom vm.) vár eseteit megemlítenünk. Még az év első napjaiban kér a miniszter a bizottságtól véleményes jelentést a simonyi kastélyról, amelyet szeszgyárrá kívánnak átalakítani.

1 A kis Nyitra megyei kastélyt véleményadás előtt hivatalos személynek szükségtelen felkeresni, mert éppen néhány nappal korábban nyújtotta be Könyöki legújabban elkészült jelentés- és rajzgyűjteményét (1. kép), amelyben ezt a kisméretű kastélyt is részletesen feldolgozta.

2 Az egyemeletes építmény összképe helyett Könyöki inkább annak részleteivel foglalkozik. így kiemeli a „kiszökő kapucsarnok"-ot, az egyik földszin1. kép. A simonyi vár felmérése. Könyöki József rajza 1882-ból az OMF Tervtárában ti helyiségben található „csinosan profilozott csúcsíves ajtó"-t, a másikban található „ülőhelyek "-et, amely szediliák az „emeleti kapucsarnok "-ban is megtalálhatók. Egy kőkeretezésű lőrésről feltételezi, hogy még a 13. századból való. „A kapucsarnok mellett van a kút" — folytatja Könyöki. „A nyitra vize hajdan a vár tőszomszédságában folyt és a hagyomány szerint a vár a Nyitrától körülzárt vízivár volt. Igazolja ezt a tény, hogy a vár körül meglehetős messzeterjedő falak nyomai látszanak." stb. Ezek a gótikus