Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Helyreállítások - Ferenczy Károly: A diósgyőri várrom építészeti restaurálása és műemlékvédelme

112. kép. A királyi várpalota rekonstruált emeleti alaprajza több volt az eszmei funkciójuk. A négy világtájra nyíló és befogadó kapu hivatva volt reprezentálni azt a központi hatalmat, ahová és ahonnan a világi erőknek be- és kisugározniuk kellett (113. kép). 3. Diósgyőr a XV. században mint a mindenkori királynék jegyajándéka élt tovább. A XVI. század eseményei azonban már megpecséltelték a sorsát, nem szépítésével, díszítésével kellett foglalkozni, hanem az ágyúkkal is farkasszemet néző erődítménnyé kellett átalakítani (114. kép). Bár a bástyák emelése még az építéstörténethez kapcsolódik, de már inkább a pusztulás folyamatának megindítója volt. Diósgyőr vegetálása, romlása, a török hódoltságtól a második világháború befejezéséig négy évszázadon át tartott (115. kép).