Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén

kereszt alakú nyílással együtt (Felső-Dörgicse, Kőszeg (Kysak), öcsa). - Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék román-kori templomai VMMK I. (Veszprém, 1963) 81-114., 76. kép Kozák Károly: i.m. (1982) 37. és 28., 36., 48. kép. 69 Erdei Ferenc: A szenyéri r.k. templom helyreállítása Műemlékvédelem (1975) 95-97. - Valter Ilona: Szenyéri r.k. templom. Műemlékvédelem (1975) 92-94. 70 Békefi Rémig: i.m. (1907) 153-155. és 53. ábra - Istvánfi Gyula: A kehidai temetőkápolna helyreállítása. Műemlékvédelem XX. évf. (1976) 2. sz. 92-97. és 9. kép. - Kozák Károly: i.m. (1964) 157-158. és 146-148. kép. 71 ifj. Dümmerling Ödön: i.m. I. Ferencesek (1941) Klny. a TECHNIKA 1941. évi 9-10. számából („. . . 1. Alsósegesd ferencrendi templom a Boldogságos Szűz tiszteletére 1295ben épült.") - Guzsik Tamás - Fehérváry Rudolf: i.m. X. 1-4. sz. (1980) 215., 226. és 5. kép. — „WETAHIDA - Sz. Miklós, Somogyvámos, Remetepuszta ... A kolostort 1317ben említik először. Alapításának körülményei ismeretlenek ... *

2 Dr. Guzsik Tamás: i.m. III. (1980) 3-7. - Békefi Rémig: i.m. (1907) 90. és 106. - L. Szabó Tünde - Sási János: i.m. (1973) 103., 139., 213. és 219. 73 Békefi Rémig: im. (1907) 109. és 117. - dr. Guzsik Tamás: i.m. II. (1980) -. - L. Szabó Tünde - Sási János: i.m. (1973) 242., 249. és 292. - Reiszig Ede: i.m. (1928) 115. és 127. (Nagyberényben, Ságváron és Somon a johannitáknak birtokaik voltak.) 74 - Genthon István: i.m. (1951) 93-136. (Bács-Kiskun megyében a bátmonostori templomrom a nyolcszög három oldalával záródik. Ezt az építkezést a XV. századra határozták meg. A nyolcszög három oldalával záruló, támpilléres szentélye volt a lajosmizsei templomnak: XV. század. A soltszentimrei templomromnak a nyolcszög három oldalával záródó, támpillér nélküli szentélyét is a XV. századra tették. Baranya megyében is általában XV. századra határozták meg a többségükben támpilléres, a nyolcszög három oldalával záródó templomokat: Bogdása, Máriakéménd, Mecsekalja, Nagyharsány, Siklós, Somberek.) 7 s Ennek az egynegyed, egyötöd részének értékét - a fennmaradó résszel szemben — emeli az, hogy ide esik a középkori Magyarország három királyi székvárosa (Esztergom, Fehérvár, Buda) és öt püspöki székhelye (Esztergom, Győr, Kalocsa, Pécs, Veszprém) a tíz közül. - A korai sokszögzárodásu templomok hazánkban való megjelenése szempontjából igen jelentős johanniták kolostorainak csaknem fele, s a premontrei prépostságoknak pedig több mint a fele esik a vizsgált területre, egyházmegyékre. 76 Dercsényi Dezső - Zador Anna: i.m. (1970) 61. - Gerevich Tibor: i.m. (1938) 60-69. - Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (Budapest, 1966) 688-689. - Kozák Károly: i.m. (1973) 131. és (1974) 285. - Oszvald Ferenc: i.m. (1957) 251. 77 Entz Géza: i.m. (1963) 122. - Kozák Károly: i.m. (1973) és (1974) 285. és 65. kép. - U.ő.: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól Arrabona 7 (1965) 133— 156. és 8. ábra. - Oszvald Ferenc: i.m. (1957) 235. („.. . bizonyos időközökben az itteni prépostoknak vagy megbízottaiknak is meg kellett jelenniök Premontrében az egyetemes káptalanon...). 78 G. Dehio und G. von Bezold: Die Kirchliche Baukunst des Abendlandes. (Stuttgart. 1884 és 1887) - Abbé J. Cabanot: Gascogne Romane (MCMLXXVIII ZODIAOUE) 54., 142. és 292. (Az itt példaként említett, „kereszt alaprajzú" templomok szentélyei még félköríves záródásúak. Építésük korát a XI—XII. századra határozták meg. Számunkra különösen érdekes a harmadik példaként említett Arthous, amely 1160 körül már a premontreiek használatában volt.) — M. Durliat — V. Allègre: Pyrénées Romanes (MCMLXIX ZODIAQUE) 104-112., 250., 298., 318. és 136-41. kép. (Ez utóbbi helyen találjuk a Hôpital Saint-Blaise templom alaprajzát és a külső, belső részletekről készített képeket. A három szárán egyenesen záródó, kereszt alaprajzú templom keleti szára a nyolcszög három oldalával záródik. A főszentély belül félköríves, kívülről a sarkokat erősítő falpillérek által határolt mélyített falmezőket félköríves hevederív zárja le. A szentély déli falában, magasan, kisméretű körablak van. A compostellai zarándokúiba eső, feltehetően szerzetesrend (?) által épített templom korát a XII—XIII. század fordulója tájára teszik. Egyes építészeti megoldásainak párhuzamaként a közel eső oloroni Szent Kereszt-templomot említik. A főszentély és mellékszentélyek csatlakozási pontjánál - a kaplonyihoz hasonlóan - köralakú csigalépcsők helyezkednek el. - Kozák Károly: i.m. (1967) 157-158., 160. és 17-19. kép. 79 Dercsényi Dezső - Zolnay László: i.m. (1956) 40., 49. és 26. kép. - Horváth István - Kelemen Márta - Torma István: i.m. (1979) 209. és 27. kép. - Ludwig Emü: i.m. (1982) 36. Marosi Ernő: A középkori művészet világa (Gondolat, 1969) 33. (Honorius Augustodunensis 1130 előtt írta „A lélek ékköve" című munkáját, amelynek második könyve a templom épületével foglalkozik. A 147. fejezetben olvashatjuk: „...Azok a templomok, amelyek kereszt formára épülnek, azt mutatják, hogy az egyház népének a világban keresztre kell feszíttetnie; ...".) — Rozványiné Tombor Ilona: A neszmélyi templom MM II (Budapest, 1964) 183-190. és 178-179. kép. 80 Dercsényi Dezső - Zádor Anna: i.m. (1970)48-49. és III/A ábra. - Gerevich Tibor: i.m. (1938) 55. - Horváth István Kelemen Márta - Torma István: i.m. (1979) 103., 16. és 18. kép. 81 Bogyay Tamás dr.: A jáki apátsági templom és Szent Jakabkápolna (Szombathely, é.n.) 81-84. - Kozák Károly: i.m. (1978) 79-87. - Ludwig Emü: i.m. (1982) 36-39. - Rozványiné Tombor Ilona: i.m. (1964) 179. kép. - Reiszig Ede: i.m. (1928) 49-54. (A Budajenővel szomszédos Telki területén is volt a szentkirályi kereszteseknek birtokuk.) 82 ifj. Dümmerling Ödön: i.m. I. (1941) 4. és 1-3. kép (Különlenyomat) - Györffy György :i.m. (1966) 212-213. („... egyházi intézményei közül ismeretes a Bács területén épült kórház, mely a ciszterciek gondozására volt bízva (1234) és a ferencesek kolostora (1316)...".) 83 Dercsényi Dezső - Zádor Anna: i.m. (1970) 76-81. - Kozák Károly: i.m. (1965) 154. - U.ő.: XI-XIII. századi egyházi építészet Veszprém megyében VMMK 8 (Veszprém, 1969) 223-234. - Levárdy Ferenc: Magyar templomok mű vészete (Budapest, 1982) 85-110. - Marosi Ernő: Magyar falusi templomok (Corvina, 1975) 23-38. - (A rajzokat Kozák István készítette. Közreműködéséért e helyen mondok köszönetet. A fényképfelvételek egy részét a szerző készítette, másik részét az OMF Fényképtárában őrzik.)