Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén

A somogyvámosi templomrom lent négy-, fent nyolcszögletű tornyáról már a csurgói templommal kapcsolatban említés történt. Korábbi falak felhasználásával a templomot a XIII. század végén bővítették és átalakították. A D-i irányba kiszélesített hajóhoz a nyolcszög öt olddalával záródó, sarkain támpillérekkel erősített szentély épült, s annak É-i oldala mellé a már említett torony.

65 A hajó nyugati oromfalának csúcsában keresztalakú nyílást alakítottak ki. Ez alatt egy kisméretű körablakot találunk (63. kép).

66 Árpád-kori oklevelek e tájon említenek egy Csopak nevű falut. A kutatók e falu egykori plébániatemplomával azonosítják a somogyvámosi templomromot. A falut 1229-ben a fehérvári káptalan, majd 1237—40-ben a pannonhalmi apátság birtokaként említik.

67 Az alsódörgicsei templomrom kutatása során felvetődött — a templom a XIII. században ugyancsak a fehérvári káptalan birtokában volt -, hogy az a fehérvári johannita konvent — a magyarországiak közül az egyik legkorábbi és mindvégig legerősebb — segítségével, feltételezhetően építőműhelyének közreműködésével 63. kép. Somogyvámos, templomrom (Somogy megye) épült.

68 Elképzelhető, hogy a csurgói johannitáknak a XIII. században kimutatható építkezései hatással vagy közvetlenebb kapcsolatban lehettek a somogyvámosi templom bővítésével. A szenyéri r.k. templomnál az előzőekhez hasonló eredmények mutatkoztak az 1967—68-ban végzett kutatás és helyreállítás során. A falutól távol, magas domb tetején áll a román-kori templom. A támpillérekkel megerősített hajó keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó, támpillér nélküli szentélyfejben végződik. A hajó D-i falában négy, a szentély D-i és K-i falában egy-egy félköríves záródású, keskeny nyílású román-kori ablak került elő (64. kép).

69 Román-kori falusi templomaink D-i homlokzatán általában három, szimmetrikus elrendezésű ablak van (Lovászpatona, Velemér stb.). Kivételnek tekinthetjük, amikor a hajó D-i falában kettő vagy négy ablakot alakítottak ki. Ezekben az esetekben ez a negyedik ablak formailag valamelyest igazodik a korábbiakhoz, de általában kissé magasabbra helyezik azt (Nemespécsely lebontott temploma, Somlószőlős r.k. templom). A szenyéri templom nyugati ablaka is kissé keskenyebb nyílásúnak mutatkozik, és magasabban is van, mint a másik három.

70 A megye korai sokszögzárodásu templomainak vizsgálatánál feltétlenül szükséges megemlékezni a ferencesekről és a pálosokról, akik a XIII. század második felében alapították itt első kolostoraikat. Ezek a korai kolostorok (Alsósegesd, Wetahia) elpusztultak vagy annyira átépültek, hogy azok vizsgálatával nem foglalkozhatunk. Azt azonban felvetjük, hogy a johanniták korábbi — az elmondottakból is látható — hatása után, talán a XIII—XIV. század fordulója tájától az ő hatásukkal is számolhatunk a megye e korban épült falusi templomainál. Végül tekintsük át röviden azokat a sokszögzárodásu templomokat, amelyeknél feltételezhető — középkori adatok és maradványok alapján — az aránylag korai építés és a felvett lovagrendi, szerzetesrendi kapcsolat, hatás lehetősége (65. kép).

11 A balatonöszödi r.k. templom középkorinak meghatározott, Ny-i homlokzati tornyos temploma a hajóval azonos szélességű, a sokszög három oldalával záruló szentélyfejben végződik. Az 1229-ben már említett településnek az 1332—37 között befizetett pápai tizede egyértelműen bizonyítja, hogy akkor már plébániatemploma volt. A megye eddig említett építkezései alapján feltételezhető, hogy támpillér nélküli szentélye is középkori maradványokat őriz.