Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén

59. kép. Salomvár, római katolikus templom (Zala megye) jából az egyik legfontosabb adatot szolgáltatta. A székesfehérvári johannita konvent birtokait felsoroló 1193. évi oklevél Csurgót is említi. A csurgói várat II. Endre adta a székesfehérvári johannitáknak az általa vezetett palesztíniai hadjárat után (1217). Az ezt követő évekre tehető az önálló konvent felállítása, amelynek első említését 1226-ból ismerjük. A lovagház a XIII. századtól kezdve mind nagyobb jelentőségre tett szert. Hiteleshelyi tevékenységet folytatott, s a konvent jelentős kiterjedésű birtokainak gazdasági életét irányította.

60 Csurgó egy tágas terén, alacsony dombon áll a tornya alapján eddig is középkori eredetűnek tartott r.k. plébániatemplom (67. kép). Az 1977ben végzett tatarozáskor - még a templom teljes levakolása előtt — sikerült kisebb kutatást végezni. Az egyhajós templom a hajóval azonos szélességű, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyfejben végződik (62. kép). A hajó nyugati homlokzata előtt lent négy-, fent nyolcszögletű torony áll, amelyet később építettek a hajóhoz. A torony É-i és D-i falában egy-egy csúcsíves záródású, magas, elfalazott bejárati nyílást találtunk. A torony emeleti szintjén egy kisméretű körablak figyelhető meg a hajó Ny-i falában, amely a torony építése előtt a templom Ny-i kapuja felett helyezkedett el. Ez a megoldás, a díszes „rózsaablak" — a főkapu vagy a szentély keleti falában levők előzményének, vagy azok egyszerűbb változatának tekinthető. A téglából épült, rézsűs lábazatú hajó északi oldala mellett szokatlanul nagyméretű, emeletes sekrestye áll.

61 A torony építése a csurgói konvent jelentőségének növekedésével (hiteleshelyi tevékenység, rendi gyűlés stb.) hozható kapcsolatba, amely a XIII. század 2. felére tehető. A torony két oldali, kora gótikus bejárati nyílása hazánkban ritka megoldásnak tekinthető (Mór, Szigliget, Avasitorony), csakúgy, mint a lent négy-, fent nyolcszögű forma. A torony legközelebbi párhuzama az aránylag közeli Somogyvámoson található, amely azonban a szentély É-i oldala mellett áll, mint a ferences templomoknál általában (Keszthely, Köröshegy stb.). 60. kép. Kutatott sokszögzárodásu középkori templomok alaprajzai Somogy megyében (Guzsik Tamás munkája nyomán). 1. Csurgó, 2. Lábod, 3. Somogyvámos, 4. Szenyér