Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén

szághatár közelében álló temploma a település nyugati végénél található domb tetején helyezkedik el. A barokk korban átépített templommal az elmúlt években két tanulmány is foglalkozott. A szerző a templom építését, többségükben szerinte másodlagosan elhelyezett kőfaragványai alapján cisztercita hatást mutató műhely alkotásának tartja (Pornó, Szentgotthárd).

53 A cisztercita építőműhely hatásával kapcsolatban (Pornó, Szentgotthárd, Zirc) nem tartjuk meggyőzőnek a bimbós oszlopfőkre való hivatkozást. Az említett cisztercita templomok egyenes szentélyzáródásúak. A magyarországi cisztercita templomok közül ezideig csak a kerci záródik a sokszög öt oldalával, az is támpillérekkel erősített, más építészeti szerkezet. A dozmati sokszögzárodásu r.k. templom építésének idejét a XIII. század első felére tehetjük.

54 A nyugati országhatár közelében álló, középkori eredetű veleméri r.k. templom kutatása és műemléki helyreállítása 1966-ban történt. A téglából épült templom szentélye a nyolcszög öt oldalával zárul, és támpillér nélkül épült. A templom mérete, tömege, az aránylag kisméretű csúcsíves ablakok elrendezése és a hajó f 57. kép. Velemér, Római katolikus templom (Vas megye) „félköríves", fej ábrázolásos konzolokkal lezárt formája még a hazai román-kori falusi templomépítészet megoldásait követi.

55 (A hajó sarkain elhelyezett — az ÉNy-i elpusztult — arcábrázolásos gyámkövek a román-kori építészetben gyakran és változatos módon alkalmazott védő és bajelhárító jelképek egyik érdekes megoldását őrizték meg számunkra.) A templom szentélye boltozott. Budajenőn és Veleméren sem figyelték meg a boltozat másodlagosan történt építését. E helyeken később épült támpillérek nyomát sem találták, tehát a feltételezhető későbbi boltozatépítésnél sem igényelték az azt kívülről erősítő támpillér elkészítését. Ez utóbbi megfigyelés alapján feltételezhető, hogy egy bizonyos időben, falusi mesterek támpillér nélkül is beboltozhattak kisebb, sokszögzárodásu szentélyeket. Ez az időszak nálunk a XIII. század 2. fele és a XIV. század eleje lehetett. A hasonló alaprajzú és szerkezetű sokszögzárodásu templomoknál a támpillér nélküliséget az építési idő meghatározásánál egyik szempontként figyelembe vehetjük (57. kép).

56 Vas megye többi sokszögzárodásu templomának építési ideje a XIV—XV. század, illetve kutatás hiányában annak pontos megállapítására ma még nincs lehetőség.

57 4. ZALA MEGYE A megye XII—XIII. századi templomai általában félköríves szentéllyel épültek. A XIII—XIV. század fordulója tájára, a XIV. század első negyedére tehető néhány olyan sokszögzárodásu templom, ahol már a kutatás nyomán ismertté váltak e korra utaló részletek. A csesztregi r.k. templomnál részletesebb kutatás még nem folyt. Meglevő részletei alapján azonban építésének korát a XIII. század elejére tehetjük. Bizonyítja ezt a hajó nyugati oldala előtt álló torony román-kori ikerablaka. Gótikus átalakítására a nyolcszög öt oldalával záruló, támpillér nélküli szentélye és kapuzata utal. A gótikus átépítést a XV. századra határozták meg. Támpillér nélküli szentélye azonban arra utal, hogy ez az építkezés - legalább is részben — már a XIV. század első felében bekövetkezhetett (58. kép). A salomvári r.k. templom kutatására 1967ben került sor. A templom a nyolcszög öt oldalával záródik. A hajónál keskenyebb, sokszögzárodásu szentélyt sarkain támpillérek nem erősítik.