Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Dercsényi Dezső: A soproni műemlékvédelem három évtizede (1945-1975)

JEGYZETEK 1 Házi J.: Oklevéltár T/7. 144.; Sopron és környéke műemlékei 1956

2 124. és 174. A házat azóta helyreállították, s az ezzel kapcsolatos kutatás valószínűsítette, hogy itt a harmincad bérlő tulajdonos és a város közti érdekellentét volt a királyi beavatkozás indítéka. Ez magától értetődő, ennek ellenére jellemző, hogy e korban városépítési és szépítési indokok kerülnek egy királyi oklevélbe. (Dávid Ferenc szíves közlése.) 2 A Műemlékek Országos Bizottságának működése az 1905—1911 években. Magyarország műemlékei. III. (Szerk. Forster Gyula báró). Bp. 1913. 224. 3 Házi J. : Sopron sz. kir. város története. I. rész, 7 köt., II. rész, 5 köt. Sopron, 1921—38. 4 Heim 1er K. : Sopron műemlékei. I. Belváros. Sopron, 1939. 5 A Magyar Királyi Allarni Felső Épít ő Ipariskola 1936—37. évi szünidei felvételei. X. Bp. 1937. 6 Csatkai E. : Sopron vármegye műemlékei I—

III. Sopron, 1932—37.; Ua.: Régi soproni házak, régi soproni családok. Sopron, 1936. 7 Sallay M.—Sedlmayr ./.; Sopron, Szt. György templom. Magyar Műemlékvédelem 1959 — 19(50. Bp. 1964, 191-205/ 8 Füredi O. : A soproni ,,Lábasház", Magyar Építőművészet. 1956. 122—123.; Tompos E.: A „Lábasház" megújhodása. Soproni Szemle. 1956. 74—76. 8 Dercsényi D. : A magyar műemlékvédelem száz éve. Magyar Műemlékvédelem 1969 70. Bp. 1972, 10. 10 Csatkai E.: Sopron városképi- és műemléki vizsgálata. Bp. 1953. 11 Sopron és környéke műemlékei. Bp. 1953. II. bőv. kiad., 1956. 12 Sopron és környéke című könyv vitája. Művészettörténeti Értesítő. 1954. 186—194. "Csatkai E.: Sopron. Bp. 1954. II. kiad. 1956. Ili. kiad. 1971. 14 L. a 7. jegyzetet, továbbá Dercsényi D. : A soproni Káptalan-ház megmentésének drámai története. Magyar Nemzet 1972. nov. 12. 15 Csemegi J. : Mikor épült a soproni volt ferences templom Káptalan-terme? Soproni Szemle. 1963. 212—219. 16

Szakái E.: A sopronbánfalvai gótikus templom helyreállításáról. Műemlékvédelem. 1959. 75—82. 17 A műemlékek és műemlék jellegű építmények fokozott felügyeletéről és védelméről a soproni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 30/1961. sz. szabályrendelete intézkedett. Vö. Barcza Gézának e kötetben levő, A műemlékvédelem társadalmi bázisa c. tanulmányát. 18 Dercsényi D. : Műemlékvédelmünk a soproni helyreállítási munkák tükrében. Népszabadság 1959. ápr. 25. 19 Nemcsak illő, hanem teljes mértékben megérdemelt, hogy felsoroljam a Soproni Építésvezetőség irányítóit, mint a szakma kiemelkedő képviselőit: Lauseher Nándort, Marosi Lászlót, Szalay Józsefet — sajnos mind elhunytak már —, és a jelenlegi vezetőt, Orosz Józsefet, illetve Kő fal vi Imrét, aki a szobrászrestaurátor osoporl élén a nyugdíjba vonult Szakái Ernő helyét átvette. 20 A soproni rekonstrukcióra két terv is készült. Az első 1962-ben, majd egy ún. feszített terv 1965-ben. Vö. Sallay M.: A soproni műemlékegyüttes helyreállítása. Építésügyi Szemle. VII. 1963. 41—49.; M. Sallay: La reconstruction du centre historique de la ville médiévale de Sopron. A IL velencei műemléki kongresszuson 1964-ben elhangzott előadás. Megjelent: II monumento per l'uomo c. Padova 1971. kötetben, 778—781.; 1. Kissné Nagypál J. : Sopron belvárosának rekonstrukciója. Műemlékvédelem. 1968. 139 — 147.; Ua., A történeti városmag rekonstrukciója Sopronban. Magyar Műemlékvédelem 1969 — 1970. Bp. 1972. 289—302. Ua., Történelmi városrekonstrukció ós rehabilitáció Sopronban. Műemlékvédelem. 1975. 13 — 22. 21 Debreczeni G.: Utca és kiemelő világítás történeti városokban, Sopron régi városrészének kapcsán. Műemlékvédelem. 1974. 185 — 188.; 1975. I. 39 — 41. 22 Sopron és környéke műemlékei. Bp. 1956. 303. 23 Winkler 0. : A soproni belváros szanálásának egyik fontos kérdése. Műemlékvédelem. 1958. 135—142.; Boronkai P., Füredi O., Tompos E. a fentiekkel ellenkező véleményét 1. Műemlékvédelem. 1959. 61—64. 24 Kubinszky M. : Sopron, Orsolya tér 4. Magyar Építőművészet. 1968. 60. sz. 52—53. 25 Kissné Nagy páll J. : Sopron műemléki belvárosának üres telkeire kiírt tervpál vázat. Magyar Építőművészet. 1969. 5. sz. 2—11. 26 Sz. Póczy K. : Scarbantia romjai Sopron mai városképében. Soproni Szemle. 1966. 341—345.; Holl I. : Sopron középkori városfalai. I. Arehaeologiai Értesítő. 1968. 95. köt. 188—205.; III. Arehaeologiai Értesítő. 1971. 98. köt. 24 —25.; IV. Arehaeologiai Értesítő. 1973. 100. köt. 180-206. 27 Sedlmayr J. : Soproni műemléki lakóházak kutatásának és helyreállításának kérdései. Magyar Építőművészet. 1971. 1. sz. 50—53.; Vö. Soproni lakóházak újabb kutatási és helyreállítási eredményei. Műemlékvédelem. 1975. 31—38. 28 L. Dávid F. tanulmányát e kötetben. 29 Az Uj u. 18. sz. ház falképeit Morocz Lászlé), a Fabricius-ház falképeit Bécsi János, Morocz László, Pintér Attila, Rády Ferenc állította helyre, a Rejpálház festett famennyezetét pedig az OMF Faszobrász Kestaurátor Csoportja. 30 Sedlmayr J. : A soproni Fabricius-ház helyreállítása. Műemlékvédelem. 1963. L 8. sz. 31 Donátorának személyére 1.: Házi J.: A soproni ferences templom jótevője. Soproni Szemle. 1961. 308— 316. 32 Sallay M.—Sedlmayr J. : A soproni középkori zsinagóga. Magyar Műemlékvédelem 1959—1960. Bp. 1964.191—205.; Scheiber S. : A feltárt középkori soproni zsinagóga. Soproni Szemle. 1958. 289. ;t:t Sedlmayr Jánosné: Sopron, Szent Mihály-domb műemléki vizsgálata és programterve. Műemlékvédelem. 1975. 23—30. 34 Dercsényi D. : Sopron műemlékvédelmi Európadíja. Soproni Szemle. XXX. évf. 1976. 39—46. DREI JAHRZEHNTE DENKMALPFLEGE IN SOPRON (1945 — 1975) 1 Der Stadt Sopron gebührte von jeher eine vorrangige Stellung in der Wertordnimg der ungarischen Denkmäler, zugleich aber auch hinsichtlich ihrer Bemühungen um die Wiederherstellung derselben. Dennoch bildet in der Pflege ihrer Denkmäler die Befreiung der Stadt 1945 eine entscheidende Zäsur, deren Wesen und Bedeutung sich ohne Kenntnis der Vorereignisse schwerlich erfassen lassen. Desgleichen könnten die grundsätzlichen Veränderungen im Denkmalschutz der jüngsten drei Jahrzehnte kaum verdeutlicht werden, wenn wir uns allein auf die Schilderung der Schwierigkeiten beschränkten und nur von Fall zu Fall auch die Erfolge erwähnten. Auch die Zielsetzungen und die Tätigkeit der Denkmalpflege paßten sich der gesellschaftlichen, politischen und wirtschaftlichen Knt wieklung dieser drei Jahrzehnte an. Es wäre daher ein Verstoß gegen die grundlegenden Forderungen der Geschichtsschreibung, wenn wir das heutige Denkmalantlitz und die Vorbereitungen zum siebenhundertjährigen Jubiläum der Stadt nicht in ihrem Werdegang darzustellen versuchten. Mit Vorliebe habe ich stets darauf hingewiesen, daß eines der frühesten Daten in der Vorgeschichte der ungarischen Denkmalpflege mit Sopron verknüpft ist. Es ist