Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Tomka Péter: A soproni Vörös-sánc kutatása

78. kép. Sopron Belvárosa a középkori várfalöv maradványaival. (A bevonalkázott terület az ásatás helye) Gyula ahhoz a feltételezéshez, hogy a sáncot valamikor a IX —XI. század folyamán készítették. A módszer gyengéje, hogy nincs jól datálható tökéletes analógiája, a meglevők igen nagy térben és időben szóródnak, és a kizárásos módszer meggondolásai sem mindig meggyőzőek (például amikor nemtudásra hivatkozik).

20 Nováki feltételezése mégis telitalálat, mert jó érzékkel vette észre a bármily gyenge analógiák sűrűsödését és a történeti interpretációk adta lehetőségek metszéspontját. A megadott három évszázad azonban még mindig elég tág időhatár lényeges történeti kérdések megválaszolásához. Eldöntetlen maradt, hogy a sánc Karoling-kori-e^ (ezt a lehetőséget igyekszik kihasználni Cs. Sós Ágnes legújabb könyvében),

21 honfoglalás kori-e (azaz a gyepűrendszer része)

22 vagy éppen államalapítás kori és az ispáni várral azonos.

23 A sáncot egyébként egységesnek, egy periódusúnak ismerték fel, bár ezt a kérdést részletesen senki sem vizsgálta. A sánc pusztulására, leromlására igen viszonylagos adataink vannak csupán [eltekintve a más rendszerű (falszorosos) erőd kialakításának idejétől].

24 Keveset tudunk a sánc térbeli kapcsolatáról. Közhelynek számít, hogy a sánc a római városfalra támaszkodik. Belső lezárása, a sánc és az esetleges sáncon belüli épületek viszonya tisztázatlan. Komolyabb kutatások folytak a kapuk környékén —, bár ezeknek a sánc perié)dusára vonatkozó eredményei mellékterméknek számítanak. A várárokról fentebb már szóltunk. A sáncon belüli település több pontján kutattak már (többnyire ásatásunk időpontja után), az elért eredmények publikálatlanok. A közvetlenül a sánc alatt fekvő rétegekről