Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Szakál Ernő: Jupiter, Juno és Minerva scarbantiai szobrai a Fabricius-ház kőtárában

kon, mert az égés következtében keletkezett leválások mellett ott vannak törések is mint közvetett károsodások. Ezek már nem olyan egyértelműek, mint az égés okozta sebek, mert a tűz következtében beszakadhatott a templom födémé, összetörve a törékenyen alátámasztott szobrokat, vagy pedig az elcsúfult istenek likvidálásának megkönnyítésére szétdarabolták azokat —, Jupiter hatalmas felsőteste kivételével. A tűzvész elpusztította szobrok minden szilánkja a helyszínen maradhatott, azokat használhatatlan állapotukban sem dobták ki a törmelékbe, ott maradtak a templomban eltemetve, — otthagyva az isteneket a kultusz szent épületében. A töredékek összeépítésénél elkerülhetetlenül szükséges ragasztásokat nitrotapasszal végeztük el. A megtámasztó, kiegészítő tömegeket téglákból építettük fel, és vöröses színű, kapart felületű mész-gipsz stukkóhabarcs bevonattal alakítottuk ki az eredeti tömegekre utaló sematikus formákat. Befejezőül meg kell említenünk, hogy a múzeumi felállításban nem szándékoztunk követni az eredeti elhelyezés koncepcióját — a külön fülkéket — az oldalnézetek érvényesülése érdekében (76., 77. kép), hogy Minerva, Jupiter és Juno szebbik oldalát is lássuk. Szakái Ernő JEGYZETEK 1 Bella L.: A scarbantiai emlékekről. Arehaeologiai Értesítő. XIV. köt. Levelezés, V. 2 Dr. Alföldi A.: Kapitóliumok Pannóniában. Arehaeologiai Értesítő. XXXIX. köt. 1920—22. 3 Lauringer E.: A A rekonstruált capitoliumi triasszobrok Sopron Város Múzeumában. Soproni Szemle. I. évf. 1937. 4 Praschniker K. : A soproni Kapitóliumi istenségek. Arehaeologiai Értesítő. LI. köt. 1938. 5 Dr. Erdélyi Gizella művészettörténész az áthelyezési munkák idején többször is járt Sopron ben, önzetlenül támogatva munkánkat, amiéit ezúton is köszönetet mondva adózom emlékének. 6 Szakái E. : Hitelesítő ásatást kér Scarbantia kapitóliumának temploma. SojDroni Szemle. XIX. évf. 1965. 7 Serkentő indíték volt a szerző számára egy görög plasztika, melyet Palermé>ban a Museo Nazionalé-ban, a Sala della Scultura Grecá-ban tanulmányozhatott. A triposra tekerőző kígyó márványplasztikájának felső törésfelületei ugyanolyan durva kristálya réteggel váltak el egymástól, mint a Minerva szobornál tapasztalhattuk. w Lívia Papim közlése a ,,L'opficio del le piètre dure" szakembereinek véleménye alapján. 9 A szakvéleményt Détshy Mihály személyesen közvetítette. Önzetlen segítségét ezúton is köszönöm. 10 A szakvéleményt az Assoziazione Internazionale per l'Archeologia Classica, a Comiteto per lo Studio del Marmo e délie Pietra neU'Antichita titkárának, J. B. Ward-Perkins úrnak köszönhetjük. 11 Dr. A. Kiesi inger : Zur Geschichte der Stein Verfrachtung auf der Donau. Osterreichische Ingenieur Zeitschrift. Wien. 1964. Heft S. 12 Livia Papini feltételezése. 13 Semmiképp sem bizonyítottak azon feltevések, hogy a szobrokat itáliai mester Scarbantiában alkotta, és csak az anyagot szállították. Hozzávetőleges becslés szerint Jupiter szobrának alsc> része egy kb. 4 m

3 nagyságú tömbből készült, mely közel 10 tonna súlyú. A kifaragott, plasztika súlya maximálisan 4,5 tonna lehetett. 14 Hasonló szerkezetű, középső hasáb alátámasztású márványból faragott trónusa van a Berlini Altes Museumban található, i. e. 480 körül készült istennő szobornak. A trónuslábak itt meglevő alapmotívumát az etruszk szarkofágoknál és a Triásznál egyaránt megtaláljuk. 15 Praschniker úgy vélte, ezek az üregek azért készültek, hogy a szállítandó tömb súlyát csökkentsék. Ez esetben miért nem középen vették ki a felesleges anva16 Dr. A. Kieslmger: Brandschäden an Natursteinen. Österreich ische Zeitschrift für Denkmalpflege. Wien. 1948. Heft 2.