Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Szakál Ernő: Jupiter, Juno és Minerva scarbantiai szobrai a Fabricius-ház kőtárában

60. kéj). A Jupiter szobor jobb lábfeje földinek sokszorosa volt.

11 Hogyha a Meander folyó torkolatától az Égei-, a Márvány- és Feketetengeren, majd a Dunán Carnuntumig vesszük a vízi utat, és a Fertő tó kihagyásával a borostyán-úton szárazföldi szállítást tételezünk fel Scarbantiáig, akkor a vízi út több mint 2201) km-es hosszával szemben a szárazföldi út mintegy 70 km. Nem tudjuk pontosan, hogy az antik idők tervezési-építési-szobrászati kollégiumaiban miképp fonódott egységbe a magas fokú kézművesipar gyakorlat a művészi érzékkel, de köztudott, hogy művészet és mesterség szóban és alkotásokban egyet jelentett számukra. A szobrok anyaga tehát kisázsiai, ún. aphrodisiasi, mely nevét a görög-római időkből származó anatóliai helységtől kapta, e névvel jelölve több Meander-völgyi bányából kikerülő márványanyagot. Aphrodisias, Aphrodité városa hírnevéhez pedig az a szobrásziskola is hozzájárult, melynek művei négy évszázadon át az egész római birodalom területére eljutottak. A scarbantiai Triász istenalakjain a megmaradt ép részletek egyértelműen érzékeltetik a görög művészet előkelő és kimért klasszikus örökségének kézzelfogható nyomait, mely az i.e. II — I. században folyó iparszerű szobormásolás tevékenységét is áthatotta. 61. kép. Jupiter bal bokája feletti drapériarészlel Véleményünk szerint a Triász szobrai az aphrodiasiasi szobrásziskola körében készültek. A művek készülésének és scarbantiai elhelyezésének időpontja nem azonos. Még az is feltételezhető, hogy a szobrok scarbantiai felállításuk előtt valahol már állottak, és amikor a rómaiak elfoglalták Pannóniát, azok már Itáliából kerültek ide.

12 62. kép. Jupiter trónusa jobb oldalának részlete