Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Jelentések - Barcza Géza: Az Országos Műemléki Felügyelőség műemlékfelügyeleti tevékenysége 1973-1974-ben

tővé tette, hogy az OMF a népi épület tulajdonosának nyújtott támogatás mértékét az épület rendeltetésének, értékének, nagyságának és fenntartási költségszükségletének, továbbá a tulajdonos szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetének figyelembevételével határozza meg. Az éves fenntartási átalány összegét az új jogszabály műemlék esetében 4000 — 5000 Ft-ban, műemlék jellegű épület esetén 3000 —4000 Ft-ban, városképi jelentőségi épület esetében 2000 — 3000 Ft-ban határozta meg. Ezek alapján 1975-től megszűnt az önálló gazdasági épület kategória, melynél a műemléki értékkategóriától függetlenül évenként 500 Ft-ot folyósíthattunk, és az ilyen épületekre is a műemléki kategória szerint megállapított összeget adjuk támogatásként. Az épület nagysága, értéke és fenntartási költségszükséglete alapján minden értékkategóriánál módunk lesz a differenciálásra. Az új jogszabály az eseti támogatás 25 000 Ft-os összegét 30 000 Ft-ra emelte fel. A MÜEMLÉ KVÉ I ) F L AI I T F V F K E N YS É ( i TÁR SA I ) ALM I TÁM O ( IATÁSA Műemlékvédelmi tevékenységünk társadalmi támogatásának megszervezésére és hatékonyságának növelésére nagy gondot fordítottunk. Ennek eredményeképpen több új műemléki albizottság alakult, így a Zala és Tolna megyei, valamint a Balatonfüred, Mosonmagyaróvár és Balassagyarmat városi, valamint a Simontornya községi műemléki albizottságok. Újjáalakult a műemléki albizottság Nógrád, Pest és Vas megyében, valamint Csongrád városában. A tárgyalt időszakban általában minden műemléki albizottság rendszeresen megtartotta üléseit, és elemezte a megye (város, község) műemléki helyzetét. Ezek közül kiemelkedett a Veszprém megyei Műemléki Albizottság (MAB) Keszthelyen megtartott ülése és a Pest megyei MAB értekezlete, melyekre a megye műemléki helyzetét elemző értékelést is készítettünk a megyei építésügyi hatósággal egyetértésben. A műemléki albizottságok munkájukat alaposan átgondolt és a megyei, városi tanácsi szakigazgatási szervekkel egyeztetett tervek alapján végzik. Terveiket egybehangolják az OMF terveivel. Néhány megyében, így Somogyban és Baranyában, a műemléki albizottság meghatározott költségvetési keretek fölött is rendelkezési jogot kapott, — évi 300 eFt összegben. Ennek felhasználásáról is az OMF-fel egyetértésben döntöttek. Műemléki albizottságaink több jelentős kezdeményezést tettek az elmúlt években. A Baranya megyei MAB amatőrfilmesek közreműködésével filmet készített a festett ormánsági templomokról, tagjai részt vettek a népi műemlékek felkutatásában, műemléki fotókiállításokat szerveztek a megye területén. A Zala megyei MAB a népi épületek felmérésével és a helyszínen történő fenntartás kezdeményezésével, valamint műemléki fotókiállítások rendezésével szerzett jelentős érdemeket. A Hajdú-Bihar megyei MAB megjelentette Hajdú-Bihar műemlékei, irodalmi emlékhelyei és népművészete, valamint a Hortobágyi Hármashatár című műveket, a Somogy megyei MAB a megye műemlékeiről fotókkal illusztrált újszerű műemlékjegyzéket adott ki. A műemléki albizottságok jelentős mértékben kivették részüket a Múzeumi és Műemléki Hóna]) rendezvényeinek szervezéséből is. 1973. augusztus 22 —24-e között a várossá nyilvánítása centenáriumát ünneplő Kaposvár városában rendeztük meg a Műemléki Albizottságok VII. Országos Értekezletét. Ennek során előadás hangzott el ,,A műemlékvédelem centenáriumi évének tapasztalatai munkánk továbbfejlesztésében" (dr. Merényi Ferenc), ,,A műemlékvédelem jogi szabályozása, a társadalmi szervek szerepe az államigazgatási munka támogatásában" (dr. Barcza Géza), „Temetők, temetőkben levő művészeti emlékek védelme" (dr. Entz Géza), „Műemlékvédelem és honismereti mozgalom" (Szentistványi Gyuláné) címmel, és műemléki kiállításon is bemutattuk a magyar műemlékvédelem munkáját (a kiállítást dr. Szabó János államtitkár nyitotta meg). Az országos értekezlet alkalmával került sor a helyreállított kaposszentjakabi romok ünnepélyes átadására, műemléki filmek bemutatására, és a résztvevők a helyszínen tanulmányozhatták Kaposvár, Szenna, Somogy vár, Igal, Andocs, Nágocs, Zics, Kőröshegy és Zamárdi-Szántódpuszta műemlékeit. Az országos értekezlet anyagát külön kiadványban megjelentettük, és minden résztvevőnek, valamint a tanácsi szerveknek és a Hazafias Népfront honismereti aktíváinak is rendelkezésére bocsátottuk. M ŰE M LÉ Ki í S M E R ETTE R J E S ZTÉ S ÉS P RO PAGAN DA Műemléki propagandatevékenységünket zömében a MAB országos értekezleteihez kapcsoljuk, emellett azonban fontos szerepet szánunk a Múzeumi és Műemléki Hónap rendezvényeinek, valamint az Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetem előadásainak is. Természetszerűleg igen jelentősnek tekintjük azt az előrehaladást, amelyet a műemlékvédelmi tevékenységnek a televízióban, a rádióban és filmeken történő megismertetése útján tettünk. Emellett egyre nagyobb szerepet szánunk külés belföldi műemléki kiállításainknak is. Műemléki ismeretterjesztő munkánkhoz s egyben hatósági munkánkhoz is segítséget nyújtott a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, amikor magyarázatokkal ellátva kiadta dr. Barcza Géza — dr. Temesvári László: Műemlékvédelem című kis jogszabálygyűjteményét. 1973 szeptemberében a Magyar Rádió a közvéleményt is megmozgató sajtótájékoztatót tartott a műemlékvédelem kérdéseiről. A Magyar Televízió