Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Jelentések - Barcza Géza: Az Országos Műemléki Felügyelőség műemlékfelügyeleti tevékenysége 1973-1974-ben

AZ ORSZÁGOS MŰEMLÉKI FELÜGYELŐSÉG MŰEMLÉKFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGE 1973-1974-BEN 1973 — 74-ben műemlékvédelmi tevékenységünkben jelentős fejlődés következett be, melynek főbb állomásai a műemlékvédelem távlati gazdasági fejlesztési tervének elkészítése és annak miniszteri értekezleten történt jóváhagyása, továbbá a népi műemlékek védelméről intézkedő minisztertanácsi határozat elfogadása voltak. Ez idő alatt a műemléki ismeretterjesztésben és propagandamunkában is nagy előrehaladást tettünk, melyet főleg a műemléki témák televízióban történt rendszeres ismertetése fémjelez. A műemlékállomány nem változott jelentősen. A mintegy 200 védetté nyilvánítás főleg a népi műemlékeket érintette, az olyan népi építészeti együtteseket, melyek eddig egy tételként — pl. Palkonya, pincesor — szerepeltek a műemlékjegyzékben, de elvi és gyakorlati okokból egyaránt szükséges volt ezeknél az épületeknél az egyedi védettség kimondása. MŰEMLÉKI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS 1973-ban 615 hatósági engedély iránti kérelem érkezett be az OMF-hcz, melyből 40-et utasítottunk el. Az 575 jóváhagyott tervdokumentáció költségvetési értéke 516 335 eFt, melyből műemléki érdeket érintő munka 268 335 eFt volt. 1974ben 637 kérelem érkezett be a műemléki hatósági engedély kiadása céljából, melyből 21 került elutasításra. A jóváhagyott 616 tervdokumentáció költségvetési értéke 452 441 eFt volt, melyből a műemléki érdeket érintő munkák összege 327 277 eFt-ot tett ki. A tervdokumentációk számának növekedése mellett a költségvetési érték úgy csökkent, hogy a műemléki érdeket érintő munkák összértéke mintegy 60 millió Ft-tal emelkedett. Az 1973. évi összvolumen magasabb értékét a műemléki jelentőségű területen végzett új építkezések okozták, melyek nem minősülnek műemléki érdekű munkának. A jóváhagyásra került műemléki hatósági engedélyek között 1974-ben zömmel egyházi épületek szerepeltek. Számuk 242, míg a középületek kategóriája 101, az állami tulajdonú lakóépületeké 73, a személyi tulajdonú lakóépületeké 18, az egyéb építmények száma 25 volt. Az egyházi épületek számbeli túlsúlya (mintegy 53%-os részesedése) azonban nem a számbeli arányoknak megfelelően alakult. A középületek részesedése az összköltségvetési értékből 51,8%-os, az állami tulajdonban levő lakóépületeké 26,1% és az egyházi épületek aránya mindössze 12%. A MŰEMLÉKEK FENNTARTÁSA Műemléki hatósági tevékenységünket a tanácsi szervekkel kiépített kapcsolatok továbbfejlesztése jellemezte. A konkrét ügyek megoldására irányuló tárgyalásokon kívül a Pest megyei Tanáccsal és Pártbizottsággal, a Baranya megyei, a Komárom megyei, a Veszprém megyei, továbbá a Vas megyei és Borsod megyei tanácsok vezetőivel került sor a megye műemléki problémáit megvitató közvetlen magas szintű megbeszélésre. Több megyében és városban a megyei tanács, illetve a megyei tanács végrehajtó bizottsága ülésén tárgyalta meg a megye műemléki helyzetét. Ilyenek voltak a Baranya megyei, a Fejér megyei, a Bács megyei, valamint a Győr megyei tanácsok. Több tanács hasznos kezdeményezésekkel támogatta műemlékvédelmi munkánkat. Ezek közül is kiemelem a Bács-Kiskun megyei Tanácsnak a műemlékek fenntartása és hasznosítása témájában készített tanulmányát, mely a műemlékállomány tételes elemzésével — városok és járások, ezen belül községek szerinti bontásban — meghatározta az állagvédelmi és helyreállítási tevékenység kívánatos menetrendjét, valamint a hasznosítás szempontjából szükséges intézkedéseket. Tovább folytattuk azt a gyakorlatunkat, hogy koordináló munkával igyekeztünk a jelentősebb műemléki épületek hasznosítását és helyreállítását segíteni. Ezek közül is kiemelem a ráckevei Savoyaikastély témáját, amelynél az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közvetlen segítségével és a Pénzügyminisztérium megértő támogatásával az állami tervezőintézetek olyan társulását sikerült létrehozni, mely a helyreállítási költségek jelentős részét magára vállalta. A Savoy ai-kastély helyreállítását alkotóház céljára megkezdtük. Hasonlóképpen eredményre vezettek erőfeszítéseink a bajnai Sándor — Metternich-kastély hasznosítása érdeké-