Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Jelentések - Kozák Károly: Az Országos Műemléki Felügyelőség régészeti kutatásai 1973-1974-ben

448. kép. Bük, r. k. templom. A román kori szentély maradványa a gótikus szentély északi fala alatt kát e helyen, amelyhez régészeti feltárás is kapcsolódott. A munka 1973 —74-ben folytatódott, A kutatás eredményeként ismertté vált egy jelentős méretű, háromhajós templom, és előkerült a másik, lebontott torony maradványa is (453. kép). A téglából épült templom tornyai között előcsarnok volt, a hajó délkeleti sarkánál pedig egy sekrestyekápolna alapfalai kerültek elő. A maradványokat a megyei tanács és Berettyóújfalu nagyközség költségén állították helyre (454. kép), amelyhez az Országos Műemléki Felügyelőség is hozzájárult anyagi és szakmai támogatásával. A romterületet 1974-ben átadták Berettyóújfalu nagyközség ta449. kép. Eger, vár. A Setét-kapu melletti temetőfeltárás 450. kép. Egyházasdengeleg. A r. k. templom délkelet felől nácsának. (Építész: Letényi Árpád [Megyei Tanács Építési Osztálya], kutató: Módy György történész, tud. kutató, régész: Kozák Károly.)

9 EETVEHELY (Baranya m.), r. k. templom A XIII. század végén, nagyméretű terméskövekből épült egyenes szentélyzáródású templom a falun átvezető út fölötti domboldalon áll.

10 A falak vastagsága 110 cm, a templom padlószintje a XIII. században a jelenleginél 30 cm-rel magasabban volt, amelyet a XIV. században egy átalakítási munkával kapcsolatban süllyesztettek le. A külső járószint nem változott. Az említett XIV. századi átalakítás idejére tehető a szentélyben az oltár alapfala, a pastoforium és az ülőfülke, valamint az ablakok kialakítása (455. kép). A jelenleg álló barokk sekrestye is középkori alapokra épült. A templomban két különböző időre tehető festett vakolat maradványai kerültek elő; feltárásukra később kerül csak sor. A XVIII. század közepe táján a hódoltság ideje alatt megrongálódott templomot helyreállították. Akkor épült a sekrestye. A falakat felmagasították, s a régi, kisméretű ablakok helyett nagyobbakat, a kor ízléséhez igazodókat készítettek. Ezek közül az újonnan formált nyugati homlokzat ablakformái (kör alakúak) és elrendezésük a legjellegzetesebb.

11 Utoljára az 1800-as évek táján folyt jelentősebb építkezés a templomon, majd az új, nagyobb plébániatemplom felépítése után már nem használták. Tervező: Schönemé Pusztai Ilona, régész: Ambrusné Kozák Éva.) JÁNOSHIDA (Szolnok in.), r. k. templom A volt premontrei prépostság templomának helyreállítása 1974-ben fejeződött be a kőfaragó és műkőmunkákkal, valamint a környezet terep-