Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Jelentések - Pereházy Károly: A Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalat Műemléki Osztályának helyreállításai 1973-1974-ben

giummal és 500 adagos expedíciós konyhaüzemmel. A szomszédos templomé]Kiléttel szervesen egybefüggő épület leválasztását a tanulmányterv úgy oldja meg, hogy mindkét épület zavartalanul funkcionál, és műemléki értékeik bemutatására lehetőség nyílik. A szerkezeteiben tönkrement és korszerűtlen lakásokból álló VIII., Rákóczi út 13. sz. műemlék jellegű lakóépület helyreállítási tanulmánytervében tervezője (T. Papp Melinda) korszerű komfortos gázfűtéses lakásokat tervezett, A földszinti, eredetileg istállónak használt helyiségeket különféle raktárak, gépkocsiszínek, műhelyek részére vették igénybe. A szép, boltozott, tágas terekből álló helyiségekbe a mai igényeket kielégítő, az épület esztétikai megjelenését növelő üzletek kerülnek, és ezzel a forgalmas és üzletnegyeddé vált Rákóczi út egyik épületében nagyméretű vásárlóudvar alakul ki. Több alternatívában készült tanulmányterv a várnegyedi Magdolna-torony felhasználására (tervezője: Jedovszky Eva). Az alternatívák közel azonos funkciókat tartalmaznak. Az ,,A" alternatívában előadótermet, társalgót, kiállítótermet és kiszolgálóhelyiséget helyez el tervezője. A ,,B" alternatívában az ,,A" alternatíva szerinti funkciókat zeneteremmel bővíti, míg a ,,C" alternatíva szerint: eszpresszó, társalgó, előadó- és kiállítóterem, valamint az utóbbiak kiszolgáló helyiségei kapnak helyet. Teljes felújítást magukban foglaló tervek az alábbi épületekre készültek: A népi építészeti emlékeket őrző 1790-es évszámmal jelzett barokk parasztház — Devecser, Hősök tere 2. sz. műemlék jellegű épületet a korábbi átépítésekkel megváltoztatták, zömök árkádjainak egy részét befalazták. Az épület helyreállítását sürgette a megroggyant fedélszék, a szerkezeti falak kidűlésének veszélye. A helyreállítás előtt az épületben a Devecseri Községi Tanács V. R. Közületi Szolgáltató Költségvetési tizem műhelyei és raktárai üzemeltek. A helyreállítási tervek szerint (tervező: T. Papp Melinda) az árkádok kibontásával, a műemléki értékek bemutatásával az új funkciónak megfelelő alaprajz készül. A szerkezetileg felújított épületbe a fenti szolgáltató üzem irodái és egy virágüzlet kerül. XII., Városmajor u. 39/b sz. városképi jelentőségű klasszicista lakóépületben a most folyó helyreállítás előtt 5 lakás és 1 iroda volt. A szerkezetileg tönkrement épületet előzőleg többször átalakították. A helyreállítás teljes szerkezetcserét jelent; 4 új korszerű lakás készül (az új kialakítás lehetőség szerint őrzi az eredeti alaprajzi rendszert). A terv az előkertek parkosítását is tartalmazza, (Tervező: Lipták Irón.) Az /., Úri u. 39. sz. ház heterogén funkciójú épület (nagyobbrészt a Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat irodaépülete, a földszinten néhány korszerűtlen lakással) helyreállításának tanulmányterve (tervező: Lipták Irén) javaslatot tesz a műemléki értékeket rontó előző átalakítások megszüntetésére, és a műemléki szempontokkal összeegyeztethető irodabővítésre (tetőtér-beépítés). A XI., Lágymányosi út 4. sz. háznál eklektikus és a szomszédos 6. sz., avult állagú szecessziós lakóépületek mintafelújítására készült terv (tervező: Havady Lászlóné). Az ingatlankezelő vállalattól kapott program a homlokzatok „modernizálását", valamint az avult szerkezeteknek kísérletezés alatt állt') legújabb anyagokra és szerkezetre történő cseréjét írta elő. A programban javasolt homlokzat „modernizálást" azonban a tervező nem látta célszerűnek, az utcaképtől idegennek tartotta, és az épületek eredeti színvonalas architektúráját megtartva készültek a kiviteli tervek. Az F MF mindkét épületre a védettség kiterjesztését és a műemlékjegyzékbe való felvételét javasolta. A Belvárosi templom külső helyreállításának tervezése főleg a gazdag kőtagozatok, kőszobrok, kőfalazatok konzerválását illetően kívánt gondos munkát, ezért a tervezők (Jedovszky Éva és Lipták Irén) az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága Konzerválási Albizottságának véleményét is kikérték, és a tervezés ennek szellemében készült (1973). A tervek a déli homlokzat gótikus kapuszerkezete előtt, az új aszfaltburkolatba beépített kőlap-burkolattal jelölik az egykori, XV. századi előcsarnok kontúrját. Az északi homlokzat gótikus kapuja előtti egykori előcsarnokra utalva a támpilléreket csorbázatosan alakítják ki, egyidejűleg rendezik és burkolják a déli homlokzat előtti terepet. A beszámolási időszakban több portáltervezés is szerepelt a programban. Az V., Apáczai Csere János u. 3. és 5. sz. védett lakóépületek portálszerkezeteinek cseréjénél a tervező (Lipták Irén) az ajtókat belga securit üvegből, a fix szerkezeteket pedig magyar üvegből tervezte mindkét épületnél, alkalmazkodva az 5. sz. épületben üzemelő BEA (Angol Légiforgalmi Társaság) 1972-ben elkészült portáljához. Ez utóbbit ugyancsak Lipták Irén tervezte. A VI., X épközlársaság útja 31. sz. épület ugyan nem műemlék, de városképileg hangsúlyos környezete tette indokolttá, hogy a földszint többször átalakított nyílásrendje, illetve portálszerkezete a környezetbe illeszkedő színvonalon és formában készüljön. Az eredetileg íves nyílású portálok közül az egyiket (OFOTÉRT) az elmúlt évtizedben cserélték ugyan, de állapota már nem kielégítő. A másik két üzlethelyiség különböző időkben, a századforduló táján és a 40-es években készült, eltérő szerkezettel. A portálok rossz állapota sürgős cserét igényelt. A portált félkörívesen, az architektúrához illeszkedően tölgyfából Váli István tervezte.