Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Jelentések - Sisa Béla: A Műemlékfelügyeleti Osztály 1973-1974. évben végzett népi építészeti tervezési és helyreállítási munkái

A MŰEMLÉKFELÜGYELETI OSZTÁLY 1973-1974. ÉVBEN VÉGZETT NÉPI ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉSI ÉS HELYREÁLLÍTÁSI MUNKÁI A Műemlékfelügyeleti Osztály - az előző évekhez hasonlóan — készíti a népi építészeti objektumok helyreállítási tervdokumentációit, különösen olyan esetekben, ahol azonnali beavatkozásra van szükség, és a terveket soron kívül kell biztosítani. A helyreállítási tervek a tervezési, a kivitelezési és a beruházási osztály szakembereinek a közreműködésével készülnek. Az elmiilt két év alatt az alábbi helyreállítások és tervdokumentációk készültek el. TIHANY, Kossuth u. 20. sz. ház. Idegenforgalmi Hivatal (420- 428. kép) A volt tihanyi gazdaház helyreállítása 1973 nyarán fejeződött be. Az első utcai szobában kapott helyet az idegenforgalmi kirendeltség. Ebbe a szobába egy másik tihanyi házból barna színű szemes kályhát sikerült áthelyezni, melybe elektromos fűtést szereltek. A konyhát hagyományos tárgyakkal rendezték be idős tihanyi asszonyok útmutatása alapján. A hátsó szobában kialakított komfortos vendégszoba szálláshelyként állandóan a Tihanyba látogatók rendelkezésére áll. Mivel az épület a tihanyi nagy autóparkoló mellett áll (eddig kerítetlen volt), szükségessé vált bekerítése. A kerítést és az udvart Tihanyra jellemző példák alapján alakították ki. A helyreállítás során előkerült ,,lopott" tornácot eredeti formájában őrizték meg. Előkerült továbbá az utcai homlokzat oromfalának csúcsán, a csipke alatt egy cseppdíszes vakolt dísz, amit szintén helyreállítottunk. A már állami tulajdonban levő épület helyreállításának költségeit a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal, a Balatoni Intéző Bizottság és az OM F biztosította. (Tervező: Sisa Béla, munkatársa: Kerner Gábor, történeti feldolgozás: dr. Erdélyi Zoltánné, statikus: Vándor András, egységárelemző: Mezősi József, kivitelező: OMF Székesfehérvári Építésvezetősége.) KISKUNDOHOZSMA, szélmalom (429., 4W. kép) A szélmalom rekonstrukciója 1972 őszén kezdődött el. Az alapok vasalt beton maggal készültek, a lábazati résznél felhasználtuk az eredeti bontott téglát, erre került az l"-os vízszintes deszkaszigetelés. A felmenő fal az eredetivel megegyző méretű és minőségű vályogtéglából készült. A deszkaborítású födémeket cserélni kellett. A szélmalom helyreállításánál arra törekedtünk, hogy az eredeti szerkezeti elemekből és nyílászárókból minél többet lehessen visszaépíteni. De a bontásból előkerült faanyag minősége tárolás közben jelentősen tovább romlott, és felhasználásra alkalmatlanná vált. Ezért a hiányzó elemeket részben a hasonló balástyai szélmalomból pótoltuk, részben pedig újonnan készíttettük el. A pótolt szerkezeti elemek és nyílászárók az eredeti anyagtól színben jelentősen eltérnek. A helyreállítás 1973 nyarán fejeződött be. A megnyitó ünnepség alkalmával a szélmalommal próbaőrlést végeztek. A helyreállítás költségeit a Szegedi Járási Tanács V. B., a Kiskundorozsmai Tanács V. B. és az OMF biztosította. A szélmalom helyreállítás után mint malommúzeum működik. (Tervező: Sisa Béla, munkatársa: Kerner Gábor, statikus: Vándor András, egységárelemző: Mezősi József, a faszerkezet konzerválása Pomozi István szakvéleménye alapján történt. A malom történeti feldolgozását dr. Csongor Győző — Szeged, Csongrád megyei Múzeumok Igazgatósága — végezte, kivitelező: Horváth István, szélmolnár: Torma Nagy Vince.) ZAMÁRDi, Fő u. S3, sz. ház (431., 4:i2. kép) Az 1847-ben épült lakóházat a Megyei Tanács V. B. segítségével a községi tanács megvásárolta. A helyreállítás anyagi fedezetét az OMF biztosította. Az épület helyreállítása 1974 októberében kezdődött. A lakóházból az eredeti lakórész (szoba, konyha, szoba) és az előtte végigfutó kockafejezetes, harántíves tornác maradt meg. A lakóházhoz tartozó gazdasági épületrész elpusztult. A munkálatok során visszaállításra kerül a lakóház eredeti füstös-házas állapotát tükröző nyílászáró rendszer. A konyhában megmarad a későbbi periódusban épült szabadkémény. Az utcai homlokzatot a Somogy megyére jellemző homlokzati kiképzés szerint igyekeztünk rekonstruálni. Az épület egységes megjelenésének érdekében