Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Jelentések - Korányi Attila – Pomozi István: Tapasztalatok és korszerű eljárások a műemlék-helyreállítások kivitelezési gyakorlatában

A festett famennyezetek, a faragott gerendás fafödémek esetében a helyreállítás után a faanyag teherhordó szerepe megszűnik, a faépületeknél és ácsszerkezeteknél viszont ez nem valósítható meg. E téma keretén belül elsősorban a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendre területére betelepített faépü létei helyreállításával kapcsolatos eredményeket, tapasztalatokat foglaljuk össze röviden (423. kép) (kivitelező: OME Visegrádi Építésvezetősége). A falumúzeumban az első konzerválási eljárás során a bórax-bórsav 15%-os vizes oldatát alkalmaztuk, segédoldószerként pedig ammóniumhidroxidot használtunk. A felületeket önkioltó poliészter gyantával — Eupol XP — hidrofobizáltuk (technológia: Janovich István). Az alkalmazandó eljárás 48 órás áztatás. A technológia hathatósságát nagymértékben csökkentette, hogy a poliészter réteget a faanyag durva felületi megmunkálása (bárdolás) miatt nem tudtuk zárórétegként a felületre felhordani. A faanyag magas nedvességtartalma következtében a több komponensű poliészter gyanta sok esetben nem tudott a felületen megkötni. Ily módon a konzervált faanyagból a csapó eső hatására igen könnyen kioldódott a hatóanyag. Munkavédelmi, egészségügyi problémát okozott a konzerválóanyag erős, ingerlő hatása a 424. kép. Faszerkezetek szerkezeti elemeinek fával történő kiegészítése 425. kép. A szentendrei falumúzeumban újraépített nemesborzovai faharang torony bőrre és a nyálkahártyákra, mivel a faanyagokat az áztatókádból kézzel emelték ki. A kiviteli munka előrehaladásával az OMF javaslatára a Központi Múzeumi Igazgatóság Technológiai Osztály jóváhagyta, hogy a más területeken igen jól bevált és széles körben alkalmazott pentaklórfenol 5%-os oldatát, valamint a Budalakk Festék-és Műgyantagyár által gyártott Xylamon impregnáló szert és Xyladecor faanyagvédőszert alkalmazzuk. A faépü letek és ácsszerkezetek elemeit műszaki állapotuktól függően az alábbiak szerint csoportosíthatjuk : — ép szerkezeti elemek; - javítással felhasználható elemek; — teljesen használhatatlan, cserélendő elemek. A faépületek helyreállítása során a javítással felhasználható elemeknél a pótlásokat, toldásokat, foltozásokat azonos fajú, nedvességi fokú, szöveti szerkezetű faanyaggal végeztük (424. kép). A megmunkálásokat ép, egészséges farészig folytattuk. Fával történő kiegészítéseknél a faiparban általában használt szerkezeti megoldási módokat alkalmaztuk. Ragasztóanyagként a kétkomponensű epoxi műgyantákat: Ëpamin, FTpokitt használtuk.