Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Jelentések - Korányi Attila – Pomozi István: Tapasztalatok és korszerű eljárások a műemlék-helyreállítások kivitelezési gyakorlatában

vezeték építése. A középkori egyházasdengelegi r. k. templom kiviteli terve (tervező: Sedlmayr János) ilyen megoldást irányoz elő, a kivitelezésére 1975-ben került sor. A XVIII. század végi későbarokk drávaiványi ref. templom tatarozási jellegű helyreállításánál 1968-ban az épület körüli járdán kívül az épülettől kb. 1,0 m-re készített drenázs-vezeték a magas talajvízszint következtében rendkívül nagyfokú falnedvességet mintegy 1,50 m-rel csökkentette. Az értékes népies rokokó intérieurt, Gyarmati Sámuel sellyei ácsmester 1792-es alkotását, 1973 — 74-ben restaurálták. Ekkor alkalmazták a lábazaton még jelentkező nedvességfoltok szintjének csökkentésére falfúrásos módszerrel az osztrák gyártmányú Bauiso anyag beinjektálását. Az utóbbi módszer — az elektroozmotikus eljárás mellett — már korszerűnek minősíthető. Másutt hasonló kísérleteket hazai injektáló anyagokkal is végeztek. Úttörő tevékenységet végzett ezen a területen Dr. Zádor Mihály docens, az Építészettörténeti és Elméleti Intézet Műemlékvédelmi Osztályának vezetője. Az elméleti kutatásokat a jól felszerelt egyetemi laboratóriumokban végezték a kapcsolódó téma szakembereinek közreműködésével, míg a gyakorlati alkalmazás hivatalunkkal együttműködve valósult meg. A gótikus köröshegyi r. k. templom 1970-ben átadott helyreállításánál (tervező: Dr. Zádor Mihály, kivitelező: OMF Pécsi Építésvezetősége) elsősorban az északi oldalon jelentkező nagyfokú falnedvesség okozott gondot (415. kép). A külső terepszintet az eredeti kerengő folyosó burkolatának szintjére, mintegy 80 cm-rel lesüllyesztettük, és épület körüli járdát építettünk. Mindez már önmagában is jelentős falnedvesség-szintsülylyedést eredményezett. Az épületen körös-körül falfúrással a lyukakba Szilikofób Anhydro I. anyagot injektáltunk, ezzel utólagos vízszintes falszigetelést képeztünk ki. A hazai anyag hivatalos ÉMI minősítése már megtörtént. Az eljárás igen munkaigényes és költséges, de az értékes kőfalazatú objektumnál indokoltan alkalmaztuk. Azonos megoldásra került sor a gótikus bödei r. k. templom helyreállításánál is 1972-ben (tervező: H. Vladár Agnes, kivitelező: OMF Szombathelyi Építésvezetősége). A továbbiakban még a falfelületi kezelések kérdésének néhány korszerű megoldását említjük meg. A román kori kaposvári Szent Jakab-apátság téglafal maradványainak helyreállításánál 1972ben (tervező: Dr. Zádor Mihály, kivitelező: OMF Pécsi Építésvezetősége) hazánkban először alkal* 116. kép. Kaposvár, Szent Jakabi rom. A Irattérben naturális konzerválással — új falkorona nélkül — a temetőkápolna