Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)
Általános jellegű tanulmányok - Barcza Géza: A műemlékvédelem társadalmi bázisa
Ezután ,,A műemlékvédelem és a honismereti mozgalom" kapcsolatáról hangzott el előadás. 59 ,,A Hazafias Népfront és a műemlékvédelem kapcsolata nem újkeletű. A spontánul megalakult műemléki albizottságokat kezdettől fogva a Hazafias Népfront olyan társadalmi szervezetnek tekintette, melyek mozgalmunk célkitűzéseinekjnegvalósítását szolgálják . . . , ezért a műemlékvédelem nem hiányozhat a Hazafias Népfront mozgalom tevékenységi területéről . . . , a honismereti mozgalmon belül a műemlékvédelmi és társadalmi tevékenységet olyan fontos területnek tekintjük, melynek kialakulása és kifejlődése időbelileg is a honismereti mozgalmon belül legkorábban és példamutató módon ment végbe." A műemlékvédelem jelentőségéről az előadé) így szólt: ,,A műemlékvédelem a történeti múlt emlékeinek megmentésével, hasznosításával, megismertetésével és bemutatásával elősegíti a szocialista hazafiság tudatának formálását." Igényelte, hogy a Honismereti Mozgalom helyi szerveit és vezetőit vonják be a műemlékvédelmi társadalmi munkába, s javasolta, hogy a helyi honismereti szakköröket használják fel a műemlékek helyszíni társadalmi felügyeletében, és számítsanak munkájukra a műemléki figyelő- és jelentőszolgálat megszervezésében. Kívánatosnak tartotta, hogy a legjobb aktívák továbbképzéséről egyrészt a MAB országos értekezlsteken történő részvétellel, másrészt az Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetem felhasználásával gondoskodjunk. Szükségesnek vélte, hogy a Honismereti Híradóban és a helyi szervek által kiadott ilyen jellegű egyéb kiadványokban teret biztosítsunk a műemléki gondolat ápolásának. 60 Befejezésül az előadó ezt mondta: ,,A magyar műemlékvédelemben komoly hagyományai vannak a társadalmi bázis megbecsülésének és tudatos felhasználásának. Ennek az eredményes módszernek a kibontakoztatásához, a műemlékvédelem közüggyé tételéhez a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Honismereti Bizottság a jövőben még fokozottabban kíván hozzájárulni." A várossá válásának 100 éves jubileumát ünneplő Kaposvár városáról szóló előadás után 61 a műemléki kiállítás megnyitására, 62 műemléki filmek bemutatására, 63 majd vitára 64 és jutalmazásokra, végül az értekezlet munkájának értékelésére 65 került sor. Az országos értekezlet résztvevői a helyszínen megtekintették Szenna, Igal, Andocs, Nágocs, Zics, Somogyvár, Kőröshegy, Zamárdi-Szántódpuszta műemlékeit. 21* HOGYAN TOVÁBB? A műemlékvédelem társadalmi bázisát a jövőben sem kívánjuk leszűkíteni, uniformizálni. Az a véleményünk, hogy minden megyében és a műemlékileg jelentős városokban — ahol még nem működik — létre kell hozni a műemlékvédelem, társadalmi szerveit. Működhet ez a tanács valamely bizottságaként vagy a kiválasztott bizottság albizottságaként, vagy attól szervezetileg függetlenül, bármely más szerv — elsősorban a Hazafias Népront — védnöksége alatt. Elnevezése lehet műemléki bizottság, albizottság, várbaráti kör vagy bármely más. Lényege az, hogy tömörítse a helyi társadalmi erőket, amelyek munkájukkal hozzá kívánnak járulni szocialista kultúránk fejlesztéséhez, ezen belül műemlékeink megóvásához, megismertetéséhez, védelméhez. A Honismereti Mozgalom részeként ezt a társadalmi bázist — melyben a lelkes lokálpatrióták mellett a KISZ által szervezett fiatalok, a Természetbarát Szövetség által patronált turisták is részt vehetnek — szervezett, összefogó, koordináló erővé kell fejleszteni a műemléki érdekek és a helyi igények figyelembevételével. Ilyen társadalmi tevékenységre vállalkozó emberek nagy számmal találhatók a társadalom minden rétegében. Felkutatásuk és munkába állításuk fontos napi feladat. Példaként állhatnak előttünk azok a műemlékvédelmi társadalmi aktíváink, akiknek kiemelkedő tevékenységét kormányzatunk ez ideig már elismerte. 66 A VIII. Országos Értekezletre 1975-ben, felszabadulásunk 30. évfordulója évében került sor. Ennek jegyeit az értekezlet előadásai, a harminc év eredményeit reprezentáló műemléki kiállítások is dokumentálták. Amikor „múltunk jövője" kérdéseivel foglalkozunk, meg kell vizsgálnunk eddig végzett munkánkat és feladatainkat, továbbá lehetőségeinket a közművelődési pálthatározat teljesítésének elősegítésében, az ifjúság műemlékvédelmi társadalmi tevékenységbe történő bekapcsolása területén. Országos értekezletünket az V. évfolyamához eljutott Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetem rendezvényeivel egybekapcsolva tartottuk meg, bízva abban, hogy ez a magyar műemlékvédelem társadalmi bázisának továbbfejlesztését — a műemléki albizottságok tagjainak, a legjobb honismereti aktíváknak, a meghívott szocialista brigádvezetőknek és fiataloknak alkotó kezdeményezésével - - igen nagy mértékben elősegíti. Barcza Géza 323