Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Általános jellegű tanulmányok - Barcza Géza: A műemlékvédelem társadalmi bázisa

Ezután ,,A műemlékvédelem és a honismereti mozgalom" kapcsolatáról hangzott el előadás. 59 ,,A Hazafias Népfront és a műemlékvédelem kap­csolata nem újkeletű. A spontánul megalakult műemléki albizottságokat kezdettől fogva a Haza­fias Népfront olyan társadalmi szervezetnek tekin­tette, melyek mozgalmunk célkitűzéseinekjnegva­lósítását szolgálják . . . , ezért a műemlékvédelem nem hiányozhat a Hazafias Népfront mozgalom tevékenységi területéről . . . , a honismereti moz­galmon belül a műemlékvédelmi és társadalmi tevékenységet olyan fontos területnek tekintjük, melynek kialakulása és kifejlődése időbelileg is a honismereti mozgalmon belül legkorábban és pél­damutató módon ment végbe." A műemlékvédelem jelentőségéről az előadé) így szólt: ,,A műemlékvédelem a történeti múlt emlékeinek megmentésével, hasznosításával, meg­ismertetésével és bemutatásával elősegíti a szo­cialista hazafiság tudatának formálását." Igé­nyelte, hogy a Honismereti Mozgalom helyi szer­veit és vezetőit vonják be a műemlékvédelmi társadalmi munkába, s javasolta, hogy a helyi honismereti szakköröket használják fel a műem­lékek helyszíni társadalmi felügyeletében, és szá­mítsanak munkájukra a műemléki figyelő- és jelentőszolgálat megszervezésében. Kívánatosnak tartotta, hogy a legjobb aktívák továbbképzéséről egyrészt a MAB országos érte­kezlsteken történő részvétellel, másrészt az Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetem felhasználásá­val gondoskodjunk. Szükségesnek vélte, hogy a Honismereti Híradóban és a helyi szervek által kiadott ilyen jellegű egyéb kiadványokban teret biztosítsunk a műemléki gondolat ápolásának. 60 Befejezésül az előadó ezt mondta: ,,A magyar műemlékvédelemben komoly hagyományai van­nak a társadalmi bázis megbecsülésének és tuda­tos felhasználásának. Ennek az eredményes mód­szernek a kibontakoztatásához, a műemlékvéde­lem közüggyé tételéhez a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Honismereti Bizottság a jövőben még fokozottabban kíván hozzájárulni." A várossá válásának 100 éves jubileumát ünnep­lő Kaposvár városáról szóló előadás után 61 a műemléki kiállítás megnyitására, 62 műemléki fil­mek bemutatására, 63 majd vitára 64 és jutalmazá­sokra, végül az értekezlet munkájának értékelé­sére 65 került sor. Az országos értekezlet résztvevői a helyszínen megtekintették Szenna, Igal, Andocs, Nágocs, Zics, Somogyvár, Kőröshegy, Zamárdi-Szántódpuszta műemlékeit. 21* HOGYAN TOVÁBB? A műemlékvédelem társadalmi bázisát a jövő­ben sem kívánjuk leszűkíteni, uniformizálni. Az a véleményünk, hogy minden megyében és a mű­emlékileg jelentős városokban — ahol még nem működik — létre kell hozni a műemlékvédelem, társadalmi szerveit. Működhet ez a tanács vala­mely bizottságaként vagy a kiválasztott bizott­ság albizottságaként, vagy attól szervezetileg függetlenül, bármely más szerv — elsősorban a Hazafias Népront — védnöksége alatt. Elnevezése lehet műemléki bizottság, albizottság, várbaráti kör vagy bármely más. Lényege az, hogy tömö­rítse a helyi társadalmi erőket, amelyek munká­jukkal hozzá kívánnak járulni szocialista kultú­ránk fejlesztéséhez, ezen belül műemlékeink meg­óvásához, megismertetéséhez, védelméhez. A Honismereti Mozgalom részeként ezt a tár­sadalmi bázist — melyben a lelkes lokálpatrióták mellett a KISZ által szervezett fiatalok, a Ter­mészetbarát Szövetség által patronált turisták is részt vehetnek — szervezett, összefogó, koordi­náló erővé kell fejleszteni a műemléki érdekek és a helyi igények figyelembevételével. Ilyen társadalmi tevékenységre vállalkozó em­berek nagy számmal találhatók a társadalom min­den rétegében. Felkutatásuk és munkába állí­tásuk fontos napi feladat. Példaként állhatnak előttünk azok a műemlékvédelmi társadalmi aktíváink, akiknek kiemelkedő tevékenységét kor­mányzatunk ez ideig már elismerte. 66 A VIII. Országos Értekezletre 1975-ben, felsza­badulásunk 30. évfordulója évében került sor. Ennek jegyeit az értekezlet előadásai, a harminc év eredményeit reprezentáló műemléki kiállítások is dokumentálták. Amikor „múltunk jövője" kér­déseivel foglalkozunk, meg kell vizsgálnunk eddig végzett munkánkat és feladatainkat, továbbá lehe­tőségeinket a közművelődési pálthatározat telje­sítésének elősegítésében, az ifjúság műemlékvé­delmi társadalmi tevékenységbe történő bekap­csolása területén. Országos értekezletünket az V. évfolyamához eljutott Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetem rendezvényeivel egybekapcsolva tartottuk meg, bízva abban, hogy ez a magyar műemlékvédelem társadalmi bázisának továbbfejlesztését — a mű­emléki albizottságok tagjainak, a legjobb hon­ismereti aktíváknak, a meghívott szocialista bri­gádvezetőknek és fiataloknak alkotó kezdeménye­zésével - - igen nagy mértékben elősegíti. Barcza Géza 323

Next

/
Thumbnails
Contents