Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Általános jellegű tanulmányok - Barcza Géza: A műemlékvédelem társadalmi bázisa

hangzott el előadás.

36 A műemlékállomány összetétel és stílusjelleg szerinti megoszlásának vizsgálata alapján az előadó a műemléki nyilvántartás fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. A városméretű műemlékvédelem — ezen belül a történeti városmagok műemléki rekonstrukciója —, a kastélyok megfelelő hasznosításának biztosítása, a műemléki lakóépületek korszerűsítése, a népi műemlékek megmentése és új közcélú hasznosítása vizsgálata kapcsán az előadó a rendelkezésre bocsátott műemléki célú hitelek alacsony voltára mint a fejlődés gátló tényezőjére utalt. A műemlékvédelem szervezetének fejlesztésénél a legfőbb megoldandó feladatként a műszaki-technikai színvonal emelését, a képzőművészeti emlékanyag védelmét jelölte meg. A következő előadás „Műemlékvédelmünk társadalmi szervei"-ről hangzott el.

37 Az előadó a műemléki albizottságok munkájának elemzése kapcsán részletesen szólt a tanácsi szervek és a műemléki hatóság felelősségéről. Állást foglalt amellett, hogy minden megyében és a műemléki szempontból legjelentősebb városokban meg kell alakítani a műemléki albizottságokat. Példák során elemezte a területi és a helyi műemléki albizottságok tevékenységét és lehetőségeit, és részletesen ismertette a Hajdú-Bihar és a Nógrád megyei MAß munkáját. Ezt követően a jól működő MABok és a Vasi Eigyelő- és Jelentőszolgálat munkájának értékeléséből adódó tapasztalatok felhasználásával irányelveket adott a műemlékvédelem társadalmi szerve tevékenységének továbbfejlesztésére, a műemlékvédelmi társadalmi ellenőri aktívahálózat kiépítésére. Az előadásokat korreferátumok egészítették ki,

38 majd vitára

39 és jutalmazásra került sor. A műemlékvédelmi társadalmi aktívák munkájának megbecsülését első ízben honorálta kormányzatunk különböző miniszteri kitüntetésekkel és dicséretekkel. Az országos értekezlet zárszavában

40 a vitában kialakult álláspontok alapján a műemléki albizottságok megerősítésének, az ajánlott módszerek alkalmazásba vételének szükségességét hangsúlyozta az előadó. Az országos értekezlet résztvevői a helyszínen ismerkedtek meg Karcsa, Pacin, Sátoraljaújhely, Boldogkő, Tolcsva, Vizsoly és Szerencs műemlékeivel. 1971. június 1 — 3-a között a várossá válásának 700. évfordulóját ünneplő Győrben tartottuk meg a Műemléki Albizottságok VI. Országos Ertekezletét. Az országos értekezlet résztvevőit a megyei tanács elnöke üdvözölte,

41 majd a műemlékvédelem időszerű kérdéseiről hangzott el előadás.

42 Az előadó a műemlékvédelem és a kulturális nevelőmunka kapcsolatát, a helyreállított műemlékek idegenforgalmi hasznosításának kérdéseit elemezte, majd a műemléki együttesek védelmének fontosságáról és eredményeiről, a városrendezés és a műemlékvédelem kapcsolatáról, a városkép-védelem szükségességéről beszélt. A következő előadásban a műemlékvédelmi munkában megmutatkozó új kezdeményezésekről és lehetőségekről adott tájékoztatást az előadó.

43 Megállapította, hogy „műemlékvédelmi tevékenységünk legfőbb bázisa a tanácsi szervekkel kialakított jó kapcsolat", s ennek a közös műemlékvédő tevékenységnek számos jó példáját sorolta fel. Külön kiemelte a történeti jelentőségük miatt értékes emlékanyagok védelmét, és ennek során szólt a munkásmozgalmi emlékek 1969-ben és 1970- ben történt védetté nyilvánításáról, valamint a modern építészet értékes emlékei védetté nyilvánításának szükségességéről. A műemléki gondolat ápolásának és a műemléki ismeretterjesztésnek jó példájaként értékelte az Egerben 1971-től évenként megrendezésre kerülő Műemlékvédelmi Nyári Egyetemet. Méltatta az 1971- ben először megrendezett Múzeumi és Műemléki Hónap jelentőségét, és meghatározta a műemléki albizottságok ezzel kapcsolatos feladatait.

44 A műemléki ismeretterjesztés és propaganda kapcsán szólt a műemléki kiállítások és filmek szerepéről. Ezt követően néhány úttörő jellegű, követésre méltó tanácsi kezdeményezést ismertetett, melyek célja a műemlékek fokozottabb védelme. A Honismereti Mozgalom és a műemlékvédelem társadalmi bázisának kapcsolatáról az előadó megállapította: „A 10 évvel ezelőtt megindult és azóta kiterebélyesedett Honismereti Mozgalom, mely sajátos módon képes összekötni a múltat a jelennel, s ezen keresztül forrása, alapja lehet a helyes történelem- és nemzetszemlélet elterjedésének, a műemlékvédelem társadalmi bázisát igen nagy mértékben kiszélesítette. A műemlékekkel, magával a műemlékvédelmi munkánkkal mi magunk is ugyanazt a célt szolgáljuk, mint a Honismereti Mozgalom." Ezt a gondolatot fejtette ki részletesebben „A műemlékvédelem és a Honismereti Mozgalom" című előadás.

45 Az előadó erről a következőket mondotta: „A műemlékek tárgya, anyaga a honismeretnek, egyik eszköze a hazaszeretetre való nevelésnek. A műemlékekegyrészt ismeretanyagok, a történelem, az anyagi kultúra ismeretanyagai. Másrészt eszköz, lehetőség a hazafias nevelésre, a nemzeti öntudat fejlesztésére, a hazához való kötődés, a szocialista hazához való hűség erősítésére, a helyi múlt és a szomszédos népekkel való közös történelmi kapcsolatok megismerésére." A győri országos értekezlet a magyar műemlékvédelem 100. évfordulójának méltó megünneplését, amelyre 1972-ben került sor, is hivatott volt előkészíteni. Az erről szóló előadásban a résztvevők tájékoztatást kaptak a tervezett rendezvényekről, ünnepségekről, az ICOMOS kongreszszusról és a műemléki albizottságok ezekkel kapcsolatos feladatairól. „A népi építészet emlékeinek megmentése" témát tárgyalta a következő előadás.

46 Az előadó elemezte a népi építészet emlékeinek helyzetét, az elért eredményeket és a megoldásra váró pro blé21 Magyar Műemlékvédelem 321