Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Általános jellegű tanulmányok - Barcza Géza: A műemlékvédelem társadalmi bázisa

hangzott el előadás. 36 A műemlékállomány össze­tétel és stílusjelleg szerinti megoszlásának vizsgá­lata alapján az előadó a műemléki nyilvántartás fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. A város­méretű műemlékvédelem — ezen belül a történeti városmagok műemléki rekonstrukciója —, a kas­télyok megfelelő hasznosításának biztosítása, a műemléki lakóépületek korszerűsítése, a népi műemlékek megmentése és új közcélú hasznosítása vizsgálata kapcsán az előadó a rendelkezésre bo­csátott műemléki célú hitelek alacsony voltára mint a fejlődés gátló tényezőjére utalt. A műemlék­védelem szervezetének fejlesztésénél a legfőbb megoldandó feladatként a műszaki-technikai szín­vonal emelését, a képzőművészeti emlékanyag védelmét jelölte meg. A következő előadás „Műemlékvédelmünk tár­sadalmi szervei"-ről hangzott el. 37 Az előadó a műemléki albizottságok munkájának elemzése kapcsán részletesen szólt a tanácsi szervek és a műemléki hatóság felelősségéről. Állást foglalt amellett, hogy minden megyében és a műemléki szempontból legjelentősebb városokban meg kell alakítani a műemléki albizottságokat. Példák so­rán elemezte a területi és a helyi műemléki albi­zottságok tevékenységét és lehetőségeit, és részlete­sen ismertette a Hajdú-Bihar és a Nógrád megyei MAß munkáját. Ezt követően a jól működő MAB­ok és a Vasi Eigyelő- és Jelentőszolgálat munkájá­nak értékeléséből adódó tapasztalatok felhaszná­lásával irányelveket adott a műemlékvédelem tár­sadalmi szerve tevékenységének továbbfejleszté­sére, a műemlékvédelmi társadalmi ellenőri aktí­vahálózat kiépítésére. Az előadásokat korreferátumok egészítették ki, 38 majd vitára 39 és jutalmazásra került sor. A műem­lékvédelmi társadalmi aktívák munkájának meg­becsülését első ízben honorálta kormányzatunk különböző miniszteri kitüntetésekkel és dicsére­tekkel. Az országos értekezlet zárszavában 40 a vitában kialakult álláspontok alapján a műemléki albizott­ságok megerősítésének, az ajánlott módszerek alkalmazásba vételének szükségességét hangsú­lyozta az előadó. Az országos értekezlet résztvevői a helyszínen ismerkedtek meg Karcsa, Pacin, Sátoraljaújhely, Boldogkő, Tolcsva, Vizsoly és Szerencs műemlé­keivel. 1971. június 1 — 3-a között a várossá válásának 700. évfordulóját ünneplő Győrben tartottuk meg a Műemléki Albizottságok VI. Országos Ertekezletét. Az országos értekezlet résztvevőit a megyei tanács elnöke üdvözölte, 41 majd a műemlékvédelem idő­szerű kérdéseiről hangzott el előadás. 42 Az előadó a műemlékvédelem és a kulturális nevelőmunka kapcsolatát, a helyreállított műemlékek idegen­forgalmi hasznosításának kérdéseit elemezte, majd a műemléki együttesek védelmének fontosságáról és eredményeiről, a városrendezés és a műemlék­védelem kapcsolatáról, a városkép-védelem szük­ségességéről beszélt. A következő előadásban a műemlékvédelmi munkában megmutatkozó új kezdeményezésekről és lehetőségekről adott tájékoztatást az előadó. 43 Megállapította, hogy „műemlékvédelmi tevékeny­ségünk legfőbb bázisa a tanácsi szervekkel kialakí­tott jó kapcsolat", s ennek a közös műemlékvédő tevékenységnek számos jó példáját sorolta fel. Külön kiemelte a történeti jelentőségük miatt értékes emlékanyagok védelmét, és ennek során szólt a munkásmozgalmi emlékek 1969-ben és 1970- ben történt védetté nyilvánításáról, valamint a modern építészet értékes emlékei védetté nyil­vánításának szükségességéről. A műemléki gondolat ápolásának és a műemléki ismeretterjesztésnek jó példájaként értékelte az Egerben 1971-től évenként megrendezésre kerülő Műemlékvédelmi Nyári Egyetemet. Méltatta az 1971- ben először megrendezett Múzeumi és Műem­léki Hónap jelentőségét, és meghatározta a műem­léki albizottságok ezzel kapcsolatos feladatait. 44 A műemléki ismeretterjesztés és propaganda kapcsán szólt a műemléki kiállítások és filmek szerepéről. Ezt követően néhány úttörő jellegű, követésre méltó tanácsi kezdeményezést ismerte­tett, melyek célja a műemlékek fokozottabb vé­delme. A Honismereti Mozgalom és a műemlékvédelem társadalmi bázisának kapcsolatáról az előadó megállapította: „A 10 évvel ezelőtt megindult és azóta kiterebélyesedett Honismereti Mozgalom, mely sajátos módon képes összekötni a múltat a jelennel, s ezen keresztül forrása, alapja lehet a helyes történelem- és nemzetszemlélet elterjedé­sének, a műemlékvédelem társadalmi bázisát igen nagy mértékben kiszélesítette. A műemlékekkel, magával a műemlékvédelmi munkánkkal mi ma­gunk is ugyanazt a célt szolgáljuk, mint a Honis­mereti Mozgalom." Ezt a gondolatot fejtette ki részletesebben „A műemlékvédelem és a Honismereti Mozgalom" című előadás. 45 Az előadó erről a következőket mondotta: „A műemlékek tárgya, anyaga a honis­meretnek, egyik eszköze a hazaszeretetre való nevelésnek. A műemlékekegyrészt ismeretanyagok, a történelem, az anyagi kultúra ismeretanyagai. Másrészt eszköz, lehetőség a hazafias nevelésre, a nemzeti öntudat fejlesztésére, a hazához való kötő­dés, a szocialista hazához való hűség erősítésére, a helyi múlt és a szomszédos népekkel való közös történelmi kapcsolatok megismerésére." A győri országos értekezlet a magyar műemlék­védelem 100. évfordulójának méltó megünneplé­sét, amelyre 1972-ben került sor, is hivatott volt előkészíteni. Az erről szóló előadásban a részt­vevők tájékoztatást kaptak a tervezett rendezvé­nyekről, ünnepségekről, az ICOMOS kongresz­szusról és a műemléki albizottságok ezekkel kap­csolatos feladatairól. „A népi építészet emlékeinek megmentése" té­mát tárgyalta a következő előadás. 46 Az előadó elemezte a népi építészet emlékeinek helyzetét, az elért eredményeket és a megoldásra váró pro blé­21 Magyar Műemlékvédelem 321

Next

/
Thumbnails
Contents