Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Győr-Sopron megye műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Örsi Károly: Győr-Sopron megyei történeti kertek és az első, történeti kertekkel foglalkozó nemzetközi kollokvium

homlokzata előtti ültetések nem ésszerűek, mert rövidesen el fogják takarni a homlokzatot. A Repce síkján álló kastély kertje szakszerű fenntartást igényel, azt, hogy történeti kertként eredeti barokkos értékeit megtartsuk. Ezt viszonylag könynyen, szakszerű tisztogatással meg lehet oldani, levegőt és rálátást biztosítva az épületre, közelebbről és távolabbról egyaránt. Mosonmagyaróvár kétemeletes, szabálytalan négyszög alaprajzú vár a város szélén, sík vidéken, a Kis-Duna partján. Egyetemi épület. Kertjét a várárok mélyedésében alakították ki, a bejárathoz vezető téglahíd festői részletet biztosít. A Duna túlsó oldalán terül el a terjedelmes tájkert, inkább erdőjellegű; erdészeti rendezése, tisztogatása a hangulatos vízparttal együtt kívánatos. Nagylózs műemlékjellegű kastélya járási szociális otthon. A 8,5 holdas park eléggé gondozott, de nem különösebb értékű, miként az épület sem. Az egykori, barokk stílusú Viczai-kastélyt (1786) 1880 körül átépítették, kertjében az új építkezések rontottak az összképen. Ennek ellenére az átépítések előtti időből értékes növények maradtak meg. Különleges helyet foglal el a kertek sorában a nagycenki kastély kertje. Széchenyi István kastélyának rekonstrukciója folyamatban van, a főépületben 1973-ban megnyílt a Széchenyi István Emlékmúzeum. Ez a munka vetette fel a kertnek mint történeti kertnek a rekonstrukcióját. A levéltári kutatások során több kertterv került elő, amelyek alapján tisztázódott teljes építéstörténete. A jelenleg álló építmény története 1750-ben kezdődött, amikor gróf Széchényi Antal Kiscenkre költözött. (Ekkor még nem Nagycenk volt a neve.) Az addig mocsaras vidéken álló ,,castellumot" korszerű épületté alakíttatja a gazdag főúr az 1750-es években. A kastély korszerűsítésével, átépítésével együtt kertterveket is készíttet a tulajdonos. Az előkerült három, hozzávetőleg egyidőben készített terv tanúsítja, hogy alternatív megoldások között kívánt választani. A legkorábbi, 1. sz. rajz grafikájából, kerttervezési megoldásokból következtetünk arra, hogy készítője azonos a kismartoni Esterházy kastélykert tervezőjével. A tervező személye ismeretlen. A francia nyelvű feliratok alapján az megállapítható, hogy francia származású lehetett. A kismartoni kertet 1754-ben létesítették, Széchényi Antal ezt láthatta, és ennek alapján kérhetett tervet. A tervező viszont csak egy elvi tervet adott, a kismartoni tervek motivációinak felhasználásával, a helyszín pontos ismerete nélkül. Ez a terv 1750-60 között készülhetett. A kastély főépületét az 1750-es években építették, a kerttervek egyidejűleg készültek (380. kép). A 2. sz. tervet Caspar Kollmann készítette. Ismerhette a helyszínt, mert rajzán a korábbi kert és épület maradványait felmérése feltünteti. A terven egy barokk épület a szinte rokokó mértani 385. kép. Remetelak a nagvcenki hársfasor végén (1760—70 körül; elbontották 1918-ban) kertbe teljesen szervetlenül belenyúlik, nyilván ezt az épületet lényegesnek tartotta. Ezen a terven a főépület előtt van a díszes parterre, ettől jobbrabalra haszonkert. Balra gyümölcsös, jobbra veteményeskert üvegházakkal. Az egész kert be van kerítve (381. kép). A 3. sz. tervet az aláírás szerint Kneidinger mérnök készítette 1750 körül. Az előző tervhez teljesen hasonló elvi megoldást mutat. A díszes parterre 386. kép. Nagycenk, kerti ház terve (1780 körül)