Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Győr-Sopron megye műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Örsi Károly: Győr-Sopron megyei történeti kertek és az első, történeti kertekkel foglalkozó nemzetközi kollokvium

E rövid tanulmányban nincs lehetőség arra, hogy mindegyikről részletesen írjunk. Fertőd (Eszterháza), Nagycenk, Pannonhalma, Dénesfa, Hédervár, 8opronhorpct.es, Nagylózs, Mihályi, Zsira, Mosonmagyaróvár műemlék kastélyainak kertjei külön-külön is tanulmány témája lehetnének, ezért itt csak rövid ismertetésre kényszerülütik, kivéve a nagycenki kertet, amelynek a rekonstrukciója egy éve indult meg, s így ennek ismertetése mast különösen aktuális. (Győr-Sopron megyében van még több szép műemlék, műemlék jellegű épület, amelyeket értékes kert övez, és amelyeket a műemléki törvény műemléki környezetként véd, de ;L történeti kert fentiekben vázolt kategóriájába nem sorolhatók be. Nem olyan karakterisztikus kertépítészeti alkotások, hogy eredeti építési formában történő megtartásukat feltétlenül biztosítani kellene.) A megye történeti kertjeinek felsorolásában különleges fontosságú Fertőd (Eszterháza) kastélykertje, de a magyar alkotások között is kiemelkedő jelentőségű. Eszterháza a magyarországi kertművészet egyik legkiválóbb alkotása, amely éppúgy kimagaslik korának magyar kertjei közül, mint a virágtáblás pozsonyi érsekkert (1642). Ez az a magyar kastélykert, amelyikről a legtöbbet írtak, amelyik leginkább foglalkoztatta az emberek fantáziáját, és amelyik mégis — méltatlanul a legelhanyagoltabbak közé tartozik. A ,,Magyar Versalia", a legpompásabb magyar rokokó kastély a „mocsaras erdőben álló igénytelen süttöri vadászkastély helyébe épült", illetve másfél év alatt — 1764— 1766 között — varázsolta oda a 48 éves, világlátott Esterházy Miklós. „Fejedelmi pompájú", . . . „versaillesi gazdagságú" kastély, „fényes Miklós" — mert pompakedveléséről ezt a nevet kapta — egyéni alkotása —, írja Rapaics Ravmund a Magyar kertek c. könyvében. 373. kép. Restaurálásra váró szép kőszék a hédervári angolkertben, hatalmas platán tövében 374. kép. A dénesfai nagy értékű kert részlete a főhomlokzat előtt Több szemtanú írt a nagyszerű, Európa-hírű kastélyról és az ott folyó mulatságokról úgy, hogy hiteles képet kapunk róla, de rajzok, eredeti tervek is rendelkezésünkre állnak. Rotenstein 1783-ban leírja első útját, 1784-ben pedig kiadják Jacoby hozzávetőleg 1780 — 84 körül rajzolt, nyolc képet tartalmazó albumát Pozsonyban. A 2. kép a teljes alaprajzot közli, feliratokkal. Ismert ezenfelül egy madártávlati rajz is. „Esterházy vigasságok" címen Bessenyei György írt verset arról a „vigasság"-ról, melyen Mária Terézia is megjelent udvarával (1775). A süttöri vadászlakot gróf Esterházy József Antal építteti kb. 1713-21 között. Herceg Esterházy Pál Antal (jl7(52) nem változtatott rajta, majd utóda, herceg Esterházy Miklós, 1753 — 81 között helyébe megépítteti Versailles mintájára — ahol gyakran megfordult — az új kastélyt. 1769-ben már ide is költözött. Az „előd" süttöri vadászlakot azonban nem szabad lebecsülnünk. A süttöri kastély nemrég meg-