Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Győr-Sopron megye műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Kriszt György: A nagycenki Széchenyi-kastély helyreállítása

Műemléki Felügyelőség fedezi. Az őrépületek egyikében porta és múzeumi jegyváltó, a másikban a parkot gondozó kertészet kap helyet. Megállapodás született a nyugati — ún. Széchenyi István — szárny helyreállításáról is. Ebben az Országos Vízügyi Szaklevéltár gyűjteményeit és magas szintű tárgyalások lebonyolítására alkalmas fogadótermet helyeznek el. Költségeit az Országos Vízügyi Hivatal, Győr-Sopron megye Tanácsa és az Országos Műemléki Felügyelőség biztosítja. A helyreállítási tervek 1975-ben készültek el, a felújítás előreláthatólag 1979-ben fejeződik be. Nem sikerült ez ideig a Vörös kastély és hozzá csatlakozó épületek vendéglátóipari hasznosítása. A szálloda és étterem létesítésé liez sok tárgyalás ellenére gazdát nem találtunk. A fokozatosan belépő intézmények egyre növekvő látogatottsága és híre, az Országos Idegenforgalmi Tanács által kilátásba helyezett preferált hitel és az OMF támogatása reményt nyújt arra, hogy ez a kérdés kormányszintű segítséggel megoldódik. A teljes kastélyegyüttes helyreállítása tehát nagyrészt biztosított. Az Emlékmúzeum, a méntelep és a lovasiskola, valamint az Országos Vízügyi Szaklevéltár tudományos gyűjteménye Széchenyi István nevéhez méltó létesítmények, és igényes vendéglátó egységgel kiegészülve biztosítják, hogy megfelelő irányítással országhatáron túlterjedő hírű kulturális, műemléki és idegenforgalmi 361. kép. A földszint harmadik termo a Nemzeti Múzeum — Széchényi Ferenc által készíttetett — éremtárlóival központ létrehozásával adózhassunk ,,a legnagyobb magyar" emlékének. E hatalmas feladat csak a legszélesebb körű társadalmi összefogással valósulhatott meg. Kormányzatunk megértő támogatása, négy minisztérium, a tanács és tizenegy intézmény összefogása tette ezt lehetővé.

10 De szólnunk kell a társadalom teljes egészének óvó és féltő szeretetéről, a sajtó és a hírközlő szervek támogatásáról is. Bizonyítja ez, hogy hazánkban múltunk, történeti és művészeti emlékeink és nemes hagyományaink védelme nemcsak az erre kijelölt szervezetek feladata, hanem az egész társadalom kötelessége; a legnemesebb értelemben vett ,,közügy" kell legyen. Ez ad különös jelentőséget a szép feladat első részének, a Széchenyi István Emlékmúzeum megnyitásának, amelyre 1973. szeptember 21-én Széchenyi születésének 182. évfordulóján — került sor. A FŐÉPÜLET HELYREÁLLÍTÁSA H A helyreállítás megkezdése előtt az OMF helyszíni kutatásokat végzett.

11 Számos, eddig ismeretlen építészettörténeti adat birtokában került sor a helyreállítási tervek elkészítésére

12 (350 — 353. kópb Ezek alapján mód nyílt az épülethomlokzatok korábbi állapotának visszaállítására. A főhomlokzat nyílásainak eredeti arányaiban és formájában történő kialakításával — kisebb, 1860 táján történt átalakítások megszüntetésével — 1800-as állapotában újult meg (354. kép). A hátsó és oldalhomlokzatok pedig a kutatás során fellelt korábbi vakolatmaradványok és lenyomatok alapján a barokk állapotnak megfelelően kerültek helyreállításra, meszelt és höbörcsös falmezők váltakozásával (355. kéj)). A hátsó homlokzaton kérdéses volt, hogy a kiugró rizalitok közeinek I860 táján történő beépítése megmaradjon-e, de mivel a későbbi beépítés a múzeumnak igen jól hasznosítható területet jelen tett, ezért elbontásukra nem került sor. így a barokk homlokzat sávozott falmezői e területeken a mai épületbelsőben is láthatók a folyosókat a kiállítás és a ruhatár céljára felhasznált terektől elválasztó fal déli oldalán, míg a bővítés külső fala egyszínű meszelést kapott. Helyreállításra került az erősen megrongálódott erkély, a főhomlokzat domborművei és a nagyméretű Széchényi címer is (356., 357. kép). Ugyancsak mód nyílt a pompás barokk lépcsőház eredeti állapotának visszaállítására a kutatás során talált eredeti töredékek felhasználásával. Rekonstruált szalag fonatos körmellvédjeit csekély számú töredék és analógiák alapján elkészített urnák és puttók ékesítik. Az újjászületett, szép arányú lépcsőház a múzeum legértékesebb belső tere lett ismét

13 (358. kép). Ugyancsak töredékek és régi fényképek alapján készült el a barokk erkélyrács pompás munkája.

14 A földszinti boltozatos teremsor, a folyosó (359. kép) és az emeleti díszterem szintén eredeti összefüggéseiben újult meg. Nem volt lehetőség a telje-