Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Győr-Sopron megye műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Kriszt György: A nagycenki Széchenyi-kastély helyreállítása

A főépülethez csatlakozó keleti (gazdasági) és nyugati (lakó) szárny a hátsó oldal felől cour d'honneur elrendezésű udvart határol. A nyugati, emeletes épületszárny — amely Széchenyi István lakószobáit és könyvtárát foglalta magába barokk melléképület felhasználásával és bővítésével 1834—40 között épült, ugyanakkor készült el a földszintes könyvtárépület, míg a kis zárt udvart délről határoló öntöttvas szerkezetű virágházat 1860 körül emelték. A nyugati épületet lezáró, emeletes, ún. Vörös kastély az 1800-as évek elején épült korábbi épület felhasználásával. A gazdasági célokat szolgáló épület földszintjén volt a konyha, emeletén személyzeti lakások helyezkedtek el. A keleti szárny is gazdasági célokat szolgált. A négy oldalról körülépített udvar nyugati oldalán húzódó — a főépü léthez csatlakozó — épületszárny egy része emeletes, a többi földszintes kialakítású. A gazdasági szárny földszintes magja barokk eredetű, bővítésére és emeletes részének kialakítására 1800 táján került sor, a Ringer-féle építkezések során. Az emeletes részben a jószágkormányzóság, a földszintes épületekben kocsiszínek, a hátas- és 356. kép. Az Emlékmúzeum főbejárata igáslovak istállói, kovácsműhely és raktárak, keleti végében pedig személyzeti lakások kaptak helyet. A kastélypark és a hozzá csatlakozó hírneves hársfasor természetvédelmi terület. Az évszázados, hatalmas platánok alkotta parkot egzotikus növényritkaságok gazdagítják, műemléki parkkultúránk egyik legértékesebb és legépebben maradt b i zony ítékaként. A park főbejáratát határoló két földszintes őrépület — amely összekötő kapocs a hársfasor és a kastélyegyüttes között — az 1800-as évek elején épült. A HELYREÁLLÍTÁS ELŐZMÉNYÉT A romokban álló kastélyegyüttes helyreállítására az első kezdeményezések 1950-ben indultak. A kastély felhasználásának javaslatai sokrétűek voltak: szociális otthon, kórház, üdülő, elmegyógyintézet, gyermekotthon vagy mezőgazdasági központ idetelepítése szerepelt az elgondolások között. Megfelelő vállalkozó és az anyagiak hiánya miatt azonban — ez esetben szerencsére — nem került sor egyik javaslat megvalósítására sem. Eközben a gazdátlan, üresen álló kastély tovább pusztult, és rohamosan közeledett végső megsemmisüléséhez. Ennek megakadályozása érdekében az Országos Műemléki Felügyelőség I960--62 között jelentős állagvédelmi munkákat végzett el. A mai építőipari árakon számolva közel 10 millió Ft értékű munka során a feltétlenül fenntartásra érdemes épületszárnyak — főépület, a keleti és nyugati szárny és a Vörös kastély — emeleti vasbeton zárófödéme és teljes tetőszerkezete készült el. E beavatkozás nemcsak a kastélyegyüttes megmentését biztosította, hanem a későbbiekben a végleges helyreállítás előfeltételének bizonyult. 1967-ben helyi kezdeményezésre — ismét veszélybe került a nagy múltú épület. A Soproni Ruhagyár egyik részlegét kívánták benne elhelyezni, s ehhez magasabb szinten támogatókat találtak. Szerencsére e méltatlan és a kastély sorsát megpecsételő felhasználást a megye tanácsi vezetői is elvetették,

7 és a műemléki hatósággal közösen elhatározták helyreállítását. Az OMF által kezdeményezett és koordinált széles körű és sokrétű tárgyalások eredményesek voltak. Ennek alapján 1969-ben az Országos Műemléki Felügyelőség elkészítette a kastélyegyüttes helyreállításának programtervét,

8 amelyet a megvalósítás előkészítésére alakult tárcaközi bizottság elfogadott, majd az 1969. június 13-án tartott helvszíni miniszteri szemlén is jóváhagyták (348. kép). A HELYREÁLLÍTÁSI JAVASLAT ISMERTETÉSE Az elfogadott programterv alapján a kastély főépületében Széchenyi István Emlékmúzeum, a keleti, gazdasági szárnyban méntelep és lovasiskola, a. nyugati szárnyban Országos Vízügyi Szak-