Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Pusztai László: Evangélikus temetőművészet Sopronban a XVII-XVIII. században

Ezt az álláspontot erősíti az a tény is, hogy az a megrendelőréteg, melynek számára a síremlékek készültek, a megrendelések időpontjában már egy konzervatív művészeti stílusnak hódol. Tagadhatatlan, hogy mindhárom álláspont tartalmaz elfogadható érveket, de mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a soproni evangélikus síremlékek alapvetően zárt csoportot alkotnak. A hazai és német későreneszánsz síremlékekkel és epitáfiumokkal való összevetés ugyanis azt látszik igazolni, hogy a soproni síremlékek sokkal több olyan egyéni formai és tartalmi jegyet viselnek, melyek inkább a zárt egység és fejlődés lehetőségét, mint a pontos analógiák és párhuzamok megvonását támasztják alá. Míg ugyanis a felvidéki epitáfiumokon a főhangsúly elsősorban a szobrászati és festészeti részeken van, és ezeknek kőben megvalósult rokonpárjai is megtalálhatók, addig a soproni síremlékeknél a hangsúly az építészeti szerkezetekre, valamint az azokra rátelepedő ornamentális díszekre és feliratokra esik (257., 258. kép). A korban megegyező német síremlékek, melyek a soproni anyaghoz hasonló reliefszerű elrendezést mutatnak, általában keret nélküliek, az ornamentika, mely tartalmában azonos, az epitáfium lapján helyezkedik el mint dombormű. Számos esetben ezeken a síremlékeken megjelenik az elhunyt fél- vagy egészalakos domborművű képe is, amely Sopronban nem volt divatos (259 — 262. kép). A hasonló funkck't betöltő műalkotások összevetése tehát azt mutatja, hogy a soproni síremlékek éppen azokat a fontos figurális elemeket nem tartalmazzák, melyeknek segítségével az esetleges kapcsolatokat s stiláris összefüggéseket meghatároznánk (263. kép).

71 Munkánkban megpróbáltuk vázolni a soproni evangélikus temetőművészet XVII —XVIIT. századi emlékeinek történetét. Legfontosabb feladatunknak azt tartottuk, hogy a művészet e sajátos területén született műalkotások társadalmi bázisára, valamint a stiláris besorolások eddig még nem tisztázott kérdéseire rámutassunk. Tudatosan nem szóltunk a város katolikus megrendelői számára készült síremlékekről, mivel számuk e korban elenyésző, s formailag inkább a konvencionálisabb típusokhoz állnak közelebb. Művészi színvonal tekintetében is későn, a XVIII. század második felétől zárkóznak fel az evangélikus síremlékekhez. S hogy ez az állítás mennyire igaz a temetőművészet területén, arra legegyértelműbb választ a Szent Mihály-temető XIX. századi gazdag síremlékanyaga ad, melynek művészi alapjait a XVII —XVIII. századi evangélikus síremlékek teremtették meg. Pusztai László JEGYZETEK 1 A. Hoffman: Handbuch der Architektur. Heft 2. b. Denkmäler. Stuttgart, 1906.; E. Fanofsky : Tomb sculpture. Four lectures on its changing aspects from ancient Egypt to Bernini. New York, 1964.; P. A. Memmesheimer

: Das klassizistische Grabmal. Eine Typologie. Bonn, 1968. 2 Balogh J.: Későreneszánsz kőfaragó műhelyek. I. Ars Hungarica. 1974/1. 27—59.; Aggházy M. : A barokk szobrászat Magyarországon. Bp. 1959. 3 Galavics G. : Korareneszánsz és kósőbarokk. Művészettörténet, tudománytörténet. Bp. 1973. 4 Aggházy i. m. 8 Th. Gornauf: Documente der Oedenburg. Kirehengeschichte. 11. 463. Docum. 2. D 14. Közli: Egg János Károly sírfeliratát [Payr S.: A soproni evangélikus egyházközség története I. Sopron, 1917. 452.] 6 Gamauf és Payr i. m. 7 OME irattár. MOB iratok 206/1906. 8 OME Irattár. MOB iratok 136/1906. 0 OME Irattár. MOB iratok 610/1905. 10 OMF Irattár. MOB iratok 206/1906. 11 Divald K.—Bunker B.: Az evangélikusok régi temetője Sopronban. Magyar Iparművészet. Bp. 1906. 9. évf. 233—236.; Payr S.: A régi evangélikus temető Sopronban. Sopron, 1917. 12 OME Irattár. MOB iratok 151/1906. 13 OMF Irattár. MOB iratok 206/1906. 14 Uo. 15 Payr iS. : A soproni evangélikus egyházközség története I. 452. 16 Heniizlmann I. : Magyarország csúcsíves stílű műemlékei. Bp. 1880. 43. 17 Varjú E. : A soproni Szent Mihály temető sírköveiről. Arehaeologiai Értesítő. 1898. 358—363. ]S Payr S. : A régi evangélikus temető Sopronban. Soproni Napló. 1917. ápr. 1., 3., 15., 22. napi számaiban folytatásokban. 19 Uo. 20 Bunker B. : Der alte evangelische Friedhof in Oedenburg. Sopron, 1907. 21 Divald

—Bunker i. m. 22 OMF Irattár. MOB iratok 572/1910. 23 Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1914. 176. 24 Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1913. 178. 25 Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1914. 176. 26 Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1915. 108. "Vasárnapi Újság 1910. 44. sz. 908., 909. (Közli Petrik Albert.) 28 Mihályi E. : Sopron renaissance és barokk stílusban épült házai. Sopron, 1915. 68. 29 Soproni Napló 1916. Hirdetés (Közli: Payr: Soproni Napló 1917. ápr. 1.). 30 Payr i. m. 31 Magyar Művészet 1928. évi soproni külön évfolyam cikkei. 32 Csatkai E.: Soproni szobrászat. Magyar Művészet. 1928. 319. 33 Csatkai E. : Sopron és környéke műemlékei. II. kiad. Bp. 1956. 34 Dávid F. : Soproni építőiparosok házai. Klny. az Építés—Építészettudomány 1974. V. köt., 3—4. sz.-ban, 635—637. 35 Payr i. ni. 379—447. 3ß Kutatásaink során a soproni síremlékek európai rokon típusait és egyöntetű analógiáit nem sikerült felfedezni. Hasonló megoldást mutatnak azonban a rogensburgi Eigidienfriedhof sírkövei, melyek azonban nem előzményei, hanem korban megegyező alkotások.