Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Gömöri János – Gergelyffy András – Muszik Lászlóné – Markl Károly: Oltárjavadalmas ház feltárása és helyreállítása Sopron külvárosában

Horváth Ii. : Árpád-kori falukutatások eredményűiről. (Tiszaörvény). Középkori régészeti tudományos ülésszak. 1970. dee. 8—10. 1971. 35.; Hazai építőáldozati emlékekről összefoglalóan: H. Gyürki K.: Arehaeologiai Értesítő. 94. köt. 1967. 80—83. Hogy Sopronban a XVI. sz.-ban szokásos volt az ajtó alá elásott varázsszerekkel való ,,rontás", azt egv 1529. évi feljegyzés is bizonyítja: Soproni Állami Levéltár (SÁL) Dl. 2929. sz. Kiadta:' Házi J.: Sopron szab. kir. város története. Sopron, 1929. 1/7. 363. Magyar fordítását: Sopron és a megye múltja az egykorú iratok tükrében. (Összeállította: Horváth Zoltán.) Sopron, 1964. 40 — 41.; Vö. még: Bod Péter : A szentírás értelmére vezérlő magyar lexikon. 1746. „Edény" címszó. 12 Munkánkban felbecsülhetetlen segítséget kaptunk Dávid Ferenctől. Az előzetes falkutatás első fázisa is (1969) az ő nevéhez fűződik. 13 SÁL Gerichtsbüch 422. Vö.: Házi ,/.: Sopron középkori egyháztörténete. Sopron, 1939. 93. 14 Házi: Egyháztörténet. 92. 15 HáziJ.: Soproni oklevéltár. 1/4. 257—258. Vö.: Házi: Egyháztörténet. 93. és 121., valamint Sopron és környéke műemlékei I. kiad. Bp. 1953. 314. 16 Házi: Soproni oklevéltár. 1/3. 116—117. Vö. Házi: Egyháztörténet. 92. 17 SÁL Gerichtsbüch 140. (malom) és 472. (szőlő és szántóföld). Vö. Házi: Egyháztörténet. 93. 18 Katolikus Szemle 1896. 611., ill. SÁL Gerichtsbüch 427., vö. Házi: Egyháztörténet. 93. 19 SÁL Gerichtsbüch 427. Vö. Házi: Egyháztörténet. 93. 20 SÁL Gedenkbuch 125. Vö. Házi: Egyháztörténet. 94. 21 Házi: Soproni oklevéltár. 11/1. 363—365. Vö. Házi: Egyháztörténet. 94. 22 Házi: Soproni oklevéltár. III/116—117. Vö. Házi: Egyháztörténet. 105. — Ismeretes, hogy a Szentlélek utca a XVIII. sz.-ig a Rózsa utcához tartozott. A Hl. Geist Gasse elnevezés először 1777-ben fordul elő az adásvételi szerződések könyvében. Csatkai E. : A soproni utcanevek történetéhez. Soproni Szemle. I. évf. 1937. 65. L. még: Sopron és környéke műemlékei. 2. kiad. Bp. 1956. 376.; valamint Hajnóczi Dániel 1739. évi városleírása Sopronról. I. rész. Soproni Szemle. XIX. évf. 1965. 265. "Házi: Soproni oklevéltár. 1/3. 116—117. Vö. Házi: Egyháztörténet. 92. 24

Házi J.: A soproni külváros 2. fertályának telekkönyve az 1536. évből. Soproni Szemle. XIII. évf. 1959. 353—354. Ekkor Her Bertlme élvezi a javadalmat. (A Házi által közölt telekkönyv feloldása Dávid Ferenc munkája.) 25 Éberei Lénárd 1521-ben 2 forintdénárt rendel a Szent Mihály-templom építésére fordítani. Házi: Soproni oklevéltár. 1/6. 360. Vö. Házi : Egyháztörténet. 36. 26 SÁL Adójegyzékek Lad. XLII1 et SS. (Dávid Ferenc adata.) 27 Uo. 28 Pé>da E.: A soproni katholikus ,,parochia" és a ,,soproni katholikus hitközség" története. Sopron, 1892. 62. 29 BLNEFIC1UM SiMAE TRINITATIS 168 . . . :i

" J'ordánszky E.: Magyarországban s az ahhoz tartozó részekben levő boldogságos Szent Szűz kegyelemképeinek rövid leírása. Pozsony, 1836. 31 Endréd)/ Z. S.: Boldogasszony Sopron felett. Sopron, 1948. 16., 25. 32 így Sopronban az Esterházy-palota homlokzatán (Templom u. 2.), Ebergőcön pedig a templom előtti téren, különálló pilléren. 33 1 6 3 8 után és 1676-ban, SÁL Lad. L. Fasc. XIV. N° 383 és 384 (Dávid Ferenc adata), 1725-ben, SÁL Lad. V. Fasc. I. N" 12 és Fasc. III. N° 118., 1757-ben, SÁL Lad. V. Fasc. I. N° 9 (vö.: Thirring G.

r Sopron házai és háztulajdonosai. 127.) és 1766-ban, SÁL 1766. évi lakóházjegyzék N° 125) vö.: Thirring i. m. 127. 31 SÁL Lad. V. Fase. L N° 13. Vö.: Póda i. m. 79. 35 Póda i. m. 78. 36 SÁL 1779. évi tanácsi jegyzőkönyv, dec. 24. Vö.: Póda i. m. 80. 37 SÁL Grundbuch 1779/80 és 1780/81 (Dávid Ferenc adata). 38 181 l-es adásvétel: SÁL APOc XIX. 7109; 1830-as: XIX. 15532 (Dávid Ferenc adata). 39 SÁL APOe XXIV. 6345 (Dávid Ferenc adata). 40 Iker Kovács István özvegyének tulajdonában, a Fövényverem u. 1. sz. lakása konyhájának falára akasztva. 41 Kovács György szobrászművész-restaurátor fölfedezése. 42 Soproni Szemle. I. évf. 1937. 152. 43 M. Gerlach: Volkstümliche Kunst. II. ÖsterreichUngarn. Wien, é. n. ERSCHLIESSUNG UND WIEDERHERSTELLUNG EINES ALTARPFRÜNDEHAUSES IN DER VORSTADT VON SOPRON Neben der Sanierung des Denkmalensembles der Innenstadt von Sopron rückt auch die Vorstadt immer mehr in den Vordergrund des Interesses. In der Baugeschichte der Stadt ist sie von gleicher Bedeutung wie die Innenstadt. Das Schicksal beider gestaltete sich ja stets gleichlaufend und einander ergänzend. Welche Rolle aber die eine und die andere innerhalb der Bewußtseins- und Wirtschaftseinheit der Stadt spielte, darauf müssen die anläf31ich der Denkmalwiederherstellungen vorgenommenen wissenschaftlichen Forschungen Antwort geben. Im Wandel des sich stets erneuernden Lebens der Stadt werden Zimmer, Häuser, Gassen, Plätze fortlaufend verändert, umgestaltet, neugebaut. An die Stelle der alten Funktion tritt eine neue. Die spezifischen Ausdrucksmittel der Architektur und der bildenden Künste stellen sich ebenfalls in den Dienst der neuen Ideen. I )oeh versehwindet das Alte; nicht vollständig, es ist bei der Geburt des Neuen anwesend. Es dient dem Leben, dem Wandel und dem gesellschaftlichen Kontakt als der gewohnte Rahmen. Es vererbt sich. Mit den alten Zimmern, Häusern, Gassen und Plätzen leben materielle und geistige Werte, frühere Bewußtseinsinhalte weiter fort und gehen in immer neuere Synthesen über. Die Rolle der Vorstadt St. Michael ist im Leben Soprons vom Anfangsmoment der mittelalterlichen Stadtentwicklung an bedeutend. Im Gegensatz zur befestigten, mit der noch aus der Römerzeit stammenden Steinmauer umgrenzten Innenstadt konnte sich hier ein loseres Siedlungsystem ausgestalten. Dies, wie auch die Gliederung der Einwohnerschaft nach Gesellschafts- und Vermögensklassen haben dazu beigetragen, daß hier die handgewerbliche und besonders die landwirtschaftliche Funktion eine größere Bedeutung gewann. Dieses Stadtviertel bot auch dem Haupt der kirchlichen Organisation der Stadt, der Stadtpfarre Platz. Dies erklärt auch die große Anzahl von Altarpfründehäusern in diesem Gebiet, besonders in dem an die Innenstadt angrenzenden Teil. In diesem spezifischen Typ von städtischen Wohnhäusern verflechten sich kirchliche und weltliche Faktoren. Ein solches Gebäude ist ein Teil der Pfründe, die zur ewigen Erhaltung eines durch bemittelte Bürger oder deren Gemeinschaft, eine Zunft oder Bruderschaft gestifteten Altars diente. Dazu gehörte noch ein Weingarten in der Umgebung. Dieser sicherte dit; wirtschaftliche Grundlage zur Instand-