Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)
Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Gömöri János – Gergelyffy András – Muszik Lászlóné – Markl Károly: Oltárjavadalmas ház feltárása és helyreállítása Sopron külvárosában
az üzlet ablakának elfalazott fülkéje. így a lakás megszüntetése elvi akadályba nem ütközött. A Városi Tanács kéj) viselő je ezt a megoldást elvetette, annál is inkább, mert nem tartotta szerencsésnek, hogy a lakóház udvarából nyissunk vendéglátóipari létesítményt. Ezután a lehető legtöbb lakást igyekeztünk elhelyezni a főépületben, míg végül — megalkuvásokkal — négy korszerűsített lakás kialakításában állapodtunk meg. A gótikus pince és a présház életre keltése nem valósult meg. Az utcai melléképület programja változatlan maradt. Az Ikvaparti kis épületet az első változatban ismertetett módon árkádosítva, felhasználás nélkül, kuliszszaként hagytuk volna. Amint már említettük, a munkálatok megkezdésekor az épületek nagyon rossz állapotban voltak, ezért mindenekelőtt a szerkezeti falak, boltozatok állagát kellett biztosítani. Nem volt könnyű Urbán István statikus tervező feladata. Nagyrészt a helyszínen kellett meghatároznia a megerősítés módját és helyét, igazodva a szerkezeti adottságokhoz és az előzetes tájékozódó kutatás során előkerült történeti fragmentumokhoz. Az utcai főfalak 6 — 10 cm-es repedéseit 212. kép. Csapod, r. k. templom. A kismartoni kegyszobor fából faragott másolata vasbeton varratokkal és koszorúval fogta össze, a kisebbik épület kidűlő udvari homlokfalát vasbeton pillérekkel erősítette meg, visszanyomatta és stabilizálta a pince feletti horpadt boltozatot. A főépület udvari végén az emeletre szabad lépcső vezet, amely konzolokon nyugvó függőfolyosóra érkezik. A gyámköveket azonban már korábban több helyen alátámasztották. A folyosólemez utólagos konzolos befogásával sikerült a korábban teherhordó gyámköveket tehermentesítenünk, és így a zavaró alátámasztásokat el lehetett bontani. Az utcai fűrészfogas helyiség faragott famennyezetének állapota nem volt kielégítő. Megtartásának nemcsak a faanyag konzerválása volt a. feltétele, hanem a famennyezet tehermentesítése is. Ezért a faszerkezet fölé új, szilárd födém készült, s arra felfüggeszthettük a restaurált fagerendákat. A kis utcai épület emeletén a lakáshoz a végfalhoz tapadó kétkarú lépcső vezet. Ennek felső karja jó állapotú, faragott kő. Az érkező pihenő kőlemezét két kőkonzol tartja. A tákolt alsó kar és a közbenső pihenő helyett azonban újat kellett készítenünk. A helyreállítási munkák során a szerkezet megerősítése után a fedélszék és a héjazat cseréje következett. Eddig jutott a helyreállítás, amikor vele párhuzamosan megkezdődött a részletes történeti kutatás. Ekkor tártuk fel teljes egészében a már korábban is sejtett fafödémet. Ismertté vált, hogy az épületnek a fejrészébe nem a meglevő szabad lépcső vezetett, hanem egy belső feljárat, amely a kerítés közelében indult. Fény derült több korábbi nyílás helyére, kiképzésére. A kéményeken talált lenyomatok az eredeti tetőszerkezet kialakítását jelezték. Végül előkerültek a pincében a római lakóház falai. Az így napvilágra került adatok ismeretében több tervmódosításra került sor, köztük olyanra, amely korábbi kötöttségeket oldott fel. A lépeső helyének új meghatározása lehetővé tette, hogy a fűrészfogas fejrészen és a hozzá csatlakozó udvari részen korábban kikényszerített két szűkös lakás helyett egy tágasabb készüljön. A mellékhelyiségeknél így sem bővelkedtünk a hellyel, sőt még a nagy, kemence nyílású mászókéményt is le kellett bontanunk, de a szobák tágassága és a lakás összmérete méltó környezetet ad a szép fafödémnek. A feltárt korábbi lépcső helyén kialakított új feljárat lehetővé tette, hogy az udvaron a három feljáró közül egyet megszüntessünk. Ezzel a főépületen csak a folyosóra vezető lépcső maradt meg, s ez hozzájárult a homlokzat egységesebbé tételéhez, a szűk udvar kismérvű bővítéséhez. Az udvari oldalon eredeti állapotukban állítottuk vissza a befalazott, szűkített, illetve átalakított barokk nyílásokat, és mellettük bemutattuk az előkerült néhány középkori töredéket is. A kéményeken talált lenyomat nem volt elégséges az eredeti tetőszék visszaállításához. Egy véletlenül felbukkant régi fényképfelvétel pótolta ezt a hiányt (1. 175. kép), ez azonban későn