Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Gömöri János – Gergelyffy András – Muszik Lászlóné – Markl Károly: Oltárjavadalmas ház feltárása és helyreállítása Sopron külvárosában

196. kép. Kerámiatöredékek az 1. árok 5—7. rétegeiből habán kerámiatüredékek, zöldmázas tál darabjai is előkerültek. Az utóbbiak alapján is XVIII. századra datálhatjuk leletünket. 2. építőáldozati lelet. A pince északnyugati sarkában összetörve találtuk meg a vörösesbarna cserépfazekat, amelyet belül sötétbarna máz borít. Egyetlen füle a peremből indul. M : 14,5 cm, SzÁ: 12,5 cm, TA: 8 cm. Mellette disznócsontok, továbbá keménycserép tányér töredékei, üveglopók darabjai és kotyogós üveg nyaka. Zöldmázas kályhacsempe-töredékek is előfordultak a fazék elhelyezésekor ásott gödör feltöltésében. Ezek díszítő motívumai az 1. árokban lelt kályhaesempék díszítésével egyeznek meg. Ugyanitt egy másik barnamázas fazék több darabja is előkerült, ami arra utal, hogy két összetört fazekat helyeztek a gödörbe. 3 — 4. építőáldozati lelet. A keleti szárny utcai földszinti helyiségeiben hasonló összetört fazekak voltak elásva. Mellettük fedők darabjai is felszínre kerültek. ,,Epítőáldozati" leleteinkkel kapcsolatban az a kérdés merül fel, hogy a ház lakóinak babonás szokásaihoz kapcsolódnak-e inkább, vagy pedig a házépítő kőművesmesterek hagyományos építőáldozati tevékenységéhez. A soproni házak falkutatását végző Dávid Ferenc szerint az építkezésen dolgozó kőművesek és segédmunkásaik ásták el a pincében vagy a présházban az építési munkák befejezése után ottani utolsó (talán szertartásos) ebédjük maradványait a cserépfazekakkal együtt (így a fazekak száma az építkezésen dolgozók számára utalna); úgy gondoljuk azonban, hogy legalább annyira valószínű az a feltevésünk, amely szerint az edények elásása a lakók által bemutatott termékenység-kultuszhoz kapcsolódik. Pincében, présházban a jó bortermés érdekében helyezhették el az edényeket.

11 Az ezzel kapcsolatos további kutatás feladata a háztörténet és családtörténet összekapcsolása a feltárt leletanyaggal, elsősorban a biztosan mesterségbeli babonák következtében elhelyezett, befalazott leletekkel. A ház fő stílusjegyei alapján az elhelyezett emlékek összeköthetők egy-egy nagy építési periódussal, szerencsés esetben pontos évszámmal és olyan személlyel, akinek nemzetiségét, vallását a gazdag soproni levéltári forrásanyagból meg i smerhet j ük. Szentlélek utcai kutatásunk végül is nem vezetett a kérdés eldöntéséhez, csak éppen néhány további emlékkel gazdagította a korábban ismerteket.