Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Gömöri János – Gergelyffy András – Muszik Lászlóné – Markl Károly: Oltárjavadalmas ház feltárása és helyreállítása Sopron külvárosában

alatt hevert. A III. és IX. fal sarkában a falak alapozási mélységében (1. 192. kép) került elő egy terra sigillata töredék Gigás ábrázolással, bortömlős figurával, tojásfüzérrel (193. kép, 6). A töredék egy Westerndorfi gyártmányú edényhez tartozik,

5 amely Helenius mester köréből származik. (Severus-kori, kb. 190-230 között.) Későbbi építményünket tehát a III. század első felében vagy azután építhették. A VII. fal közelében egy Drag. 31 formájú, reinzaberni műhelyben készült terra sigillata

6 darabja hevert (193. kép, 7), amely Antonius-kori vagy annál későbbi, a III. század közepéig. E korból származik egy Drag. 33 típusú terra sigillata

7 fenéktöredéke is (193. kéj), 8), amely a III. fal melletti kőtörmelékes rétegben került elő, a réteg alján, az agyagos szint felett (1. 188. kép). Az ezt megelőző és a III. századi építkezések közötti időben került sor a 160 körüli quad-marcoman betörésre, amely a korábbi épület pusztulását okozhatta. Ez utóbbi építménynek vastag égési rétege vagy sok kőomladéka nem maradt. Nyilvánvalóan a III. században még fennálló falait elbontották és építőanyagnak használták fel. A III. századi épület omlási rétegeiben igen nagy számmal kerültek elő peremes tetőfedő cserepek és kúpcserepek, amelyek a tetőfedés módjára utalnak. Közöttük sok piros és fekete festésű vakolattöredék is volt. Szelvényeinkben későrómai,V —VI. századra jellemző leleteket nem találtunk. Ebből 181. kép. Az alsó szint alaprajzának részlete a római falakkal és a XVII—XVIII. századi építőáldozati leletekkel