Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Dávid Ferenc – Schőnerné Pusztai Ilona: A soproni Pozsonyi út 3. sz. ház kutatása és helyreállítása

162. kép. Az udvari homlokzat 163. kép. Az udvari homlokzat részlete: a rekonstruált XIV. századi „lépcsőzetes motívum" házakkal beépített Szent Mihály-dombi városrész egyik középpontjában áll. Ha tudjuk is, hogy a környékén sokasodó oltárjavadalmáé házak egy része emeletes lehetett, ez jelentőségét nem kisebbíti. Hozzá kell tennünk, hogy mai ismereteink szerint a Belvárosban is csak egyetlen erkélyes épület volt ez időben: a Fő téren álló Fabriciusház.

21 Az imént ismertetett későgótikus lakóház bizonyára nem az egyedüli épület volt a tágas telken. A ház déli szárnya utcai homlokzati falának egy része is középkorinak bizonyult a falkutatás során. Bár ez a részlet nem tartalmazott sem nyílást, sem falsarkot, ismerjük a mögötte húzódó földszintes épület rendeltetését. Az okleveles források először 1630-ban említik a telken levő borospincéket, de akkor hangsúlyosan: a lakószárny rossz állapotával szemben kiemelik, hogy a másik részen két jó pince van.

22 Hasonló módon sorolja fel a telek épületeit a már idézett 1774-es összeírás is. A lakóház szobái után egy minden szükségessel felszerelt présházat s két pincét vesz számba. Ezek összesen 20 hordó befogadására alkalmasak. Valószínű, hogy a középkori pincék nem változtak lényegesen. Néhány történeti adat a telek birtoklásáról még ide tartozik. A három alapítványnak nem sokáig van közös tulajdonában a ház. A Szent György-templom főoltárának Perchtramalapítványát 1485-ben egyesítik a Haberleiter Miklós alapította Szent Mihály-templombeli Szűz Mária születése oltár alapítványával,

23 s úgy tűnik, egyben szanálják az egykor oly fényes alapítványt. Az egyesített alapítvány háza az újonnan épülő Halász u. I.,

24 melynek beneficiátusa későbbi oklevelek szerint mindkét oltárnál szolgálatot teljesít.

25 A XVI. század elején vita támad két beneficiátus között, akik a Pozsonyi út 3. sz. épületet közösen birtokolják. Tulajdonosai minden bizonnyal a Háromkirályok oltára-, illetve a Hohensinner-alapítvány papjai. A kegyúri döntés szerint az egyik beneficiátus végkielégítést kap, és a továbbiakban sem ő, sem alapítványa nem léphet fel a ház iránt semmiféle igénnyel. E tényt bizonyítja a megegyezés zárszava, amely semmisnek mondja ki a Wolfgang List és az említett alapítványok megegyezését rögzítő oklevelet.

26 4. E történeti adatokkal vezettük be a ház XVI —XVIII. századi sorsát. E csaknem háromszáz év alatt az épületen jelentős változást nem hajtanak végre: nem bővítik, nem építik át. E változatlanság történelmi hátterének fölvázolását megnehezíti, hogy'az okleveles adatok a javadalmakat nem nevükön, hanem a mindenkori beneficiátus nevén említik, s így a házra vonatkozó oklevelek összegyűjtése alig sikerült. Az egyetlen fogódzó pontot a topografikus sorrendben felvett adójegyzókek adhatnának, ezek viszont a beneficiumokat csak abban az esetben említik, ha lakójuk