Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Kissné Nagypál Judit: Sopron városfalairól

124. kép. Sikátor a Városkapu mellett a toronyőrház elbontása után sa a XVIII. században fokozatosan beépült. A be­építés azonban — az eredeti, jellegzetes nyomvonal megtartásával — utalt a terület korábbi szerepére. Szívó hatásával a Városkapu felé vezette az érke­zőt, A torony elállta az utat, de széles tárt kapuja barátságosan invitált, Kevés fényképen kívül ma már csak múlt századi térképek képzeletmozgató segítségével idézhetjük a védőművekkel szervesen egybefonó­dott épületszövevények, út vezetések harmonikus szépségét — , melyet egy szerencsésnek nem mond­ható századfordulói építőszándék rombolt szét (122-124. kép). A XIX. század második felében az általános gazdasági fellendülés főleg a városokban nagyarányú építési igénnyel párosult. Maradandó építészeti alkotások mellett bizony parvenü épüle­tek is születtek, a hagyományokkal nem ren­delkező újgazdag polgárság igényeit tükrözve. E századvégi szemlélet nem mindig kedvezett a műemléki környezetnek. Sopronban a múlt század nyolcvanas éveiben a Városháza rossz állapotban volt. A középkori eredetű szép barokk homlokzatú épületek restaurá­lása helyett új, „reprezentatívabb" Városháza építését igényelték — , természetesen a régi helyén, annak bontása után. 125. kéj). Storno Ferenc levele a további bontások megakadályozására A nagyobb épület „teret" kívánt. A különböző elrendezési javaslatok a környező épületek és az Előkapu körüli városfalak, védőművek lebontását irányozták elő. Bár levéltári iratok bizonyítják, hogy a városu­kat szerető polgárok jó része aláírásokat gyűjtve tiltakozott e tervek ellen (melyhez a MOB sem adta hozzájárulását), mégis az új Városháza építé­sének gondolata győzött, Vita később már csak afelett volt, hogy magyaros, neogótikus vagy reneszánsz palotahomlokzatú legyen az új köz­épület. 28 Az építés érdekében megkezdődtek a bontások. Első áldozat a Várostoronyhoz falon belül és kívül tapadó épületek sora, az intim hangulatú Három­ház tér két épülete s a torony előtti kapuépítmény volt. Az épületek foglalatában rejtőző hatalmas városfalak, bástyák elbontása komoly műszaki problémát okozott. Robbantással pusztították, amelynek következtében a Várostorony is veszé­lyeztetett állapotba került. Ennek ürügyén javasolt lebontását csak a városban meginduló erélyes tiltakozás akadályozta meg 29 (125. kép). A városrendezési koncepció nélkül megindított bontásoknak szinte lehetetlen volt határt szabni. Az Előkapu és a Beloiannisz tér közötti letarolt területen az új épület viszonylag hatalmas tömege

Next

/
Thumbnails
Contents